8 millió állat leli halálát a fogkrémed és a mosogatószered tesztelése során

(… de ne a gyártó cégeket okold, mindezért Brüsszel beavatkozása felelős)

Írta: Steve Boggan (Az alábbi cikkben szereplő nevek, márkák, termék nevek a szerzőtől származnak. – a szerk.)

Azt hitted, hogy betiltották az állatkísérleteket? Gondold át még egyszer. És mindez Brüsszelnek köszönhető… A legújabb vizsgálatok bebizonyították, hogy kevés valódi eredményt szolgáltat a vegyi anyagok állatokon történő tesztelése az orvostudomány számára, ettől eltekintve folytatják e könyörtelen tevékenységet.

Steve Boggan egy tesztelési központban nyomoz, hogy kiderüljön, mi folyik még mindig a zárt ajtók mögött… továbbá górcső alá veszi az európai irányelveket, melyek továbbra is szabad utat biztosítanak az állatkísérleteknek.

(Igyekeztem közepesen megrázó képeket válogatni. A Google-ban rákeresve rengeteg nagyon tragikus képpel találkoztam, amivel az olvasókat nem sokkolnám. A mellékelt képek a legfinomabbak közé tartoznak!. – a szerk.)

A szokásos fehér köpenyében a tudós óvatosan felhúzza latex kesztyűit és lassan a ketrec felé halad. A ketrecet elérve megragadja az egyik nyulat, aki a kennel mélyére húzódva várja, hogy a tesztelő masinába helyezzék. A nyulat egy laboratóriumi munkaasztalra teszi, majd Dr. Tamsin Decker felügyeli, ahogy a tesztelendő oldatot egy védtelen állat szemébe fecskendezik. A doktornő ezelőtt már számos alkalommal járt el így –, és addig folytatja e tevékenységet, amíg a nyúlnál nem jelentkeznek a lehetséges mellékhatások: fájdalom, irritáció, vérzés és végül vakság.

kép: Kísérleti nyulak (free)

Mégis milyen okból kell ennek az állatnak ilyen szenvedéssel teli, nyomorult életet élni? Egyszer régen Dr. Decker azt képzelte volna, hogy mindez a rák ellenszerének felfedezéséért folyik, vagy legalább olyan vegyületet tesztelnek ilyen módon, mely enyhíti a szenvedéseket.
De most a fiatal hölgy tisztában van vele, hogy ő egy közismert piacvezető fogkrém vegyi összetevőinek ártalmatlanságát vizsgálja, amelyet valaha ő is minden reggel használt.

„Érzéketlennek éreztem magam…, nem inkább bűnösnek.” – ismeri be végül. „Jelen esetben a cél nem szentesíti az eszközt. Itt mi nem a rák ellenszerét kutattuk, csupán egy jól ismert vegyi anyagot vizsgáltunk, amit már több mint 100 éve használnak háztartási termékekben.”

Más napokon Dr. Deckernek toxikus anyagokat kell bejuttatnia egerek, madarak vagy patkányok szervezetébe, hogy kiderüljön, mennyi idő alatt öli meg őket az adott szer, illetve, hogy feljegyezhessék, mi történik az állatok magzataival.

A népszerű hiedelemmel ellentétben, az állatkísérletek nem tűntek el a múlt homályában, sőt a mai napig kedvelt tesztelési eljárás. 2011. júliusi kimutatások szerint 3.7 millió állatkísérletet végeztek el (egyéni állatok bevonásával) 2010-ben, 1 millióval többet, mint 2000-ben. Állatok sokasága fölöslegesen hal meg egy brüsszeli rendelet miatt, mely követeli, hogy 30 000 vegyi anyagot vizsgáljanak meg.
A REACH (a vegyi anyagok Regisztrációja, Értékelése, Engedélyezése és Korlátozása) elnevezésű projekt alapját egy nemes elképzelés adja, miszerint meg kell védeni a környezetünket, és határt kell szabni az emberek káros vegyi anyag kitettségének.
De a Daily Mail vizsgálódásai feltárták, hogy a tesztelésre kötelezett vegyi összetevők többsége már megtalálhatók a háztartási cikkekben, sőt már generációk óta használjuk is azokat. Ilyen termékek például a Colgate fogkrém, az Ajax tisztítószer, a Gillette borotvahab és a Fairy mosogatószer.

Az állatjóléti szervezetek szinte azonnal hangot emeltek az Európai Bizottság rendelete ellen. Szerintük milliónyi állat fog meghalni szükségtelenül azért, hogy olyan kemikáliákat teszteljenek, melyeket már jelenleg is biztonságosnak tartanak.
Sőt az európai szabályozásoknak köszönhetően a fogyasztók számára lassan szinte lehetetlenné válik, hogy etikus termékeket vásároljanak, melyek összetevőit nem tesztelik állatokon.

Etikus termék címkék – a jellel ellátott termékeket állatokon nem tesztelik

„Ahhoz a generációhoz tartozom, melynek tagjai ragaszkodnak ahhoz, hogy a lehető legkisebb mértékben ártsunk az állatoknak, és hosszú utat tettünk meg, mire alternatív tesztelési módszereket találtunk.”- mondja Dr. Decker. „De néhány teszt esetében elkerülhetetlen, hogy állatokat vonjunk be- és sokunk úgy gondolja, hogy nem kellene állatokat használnunk olyan kísérletekhez, amelyek során már előzőleg ártalmatlannak ítélt vegyi anyagokat tesztelünk.”

A doktornő valódi neve nem Decker, és pontosan azt sem fedhetjük fel, mit tesztel, hogy még véletlenül se derüljön ki, pontosan melyik vállalat bízta meg ezzel a feladattal. Továbbá a tudósoknak megtiltják a munkaadók, hogy beszéljenek a nekik végzett munkájukról, hiszen a vállalatok nem akarják, hogy bárki is panaszkodni hallja őket a REACH-csel kapcsolatban, mivel ezzel azt fejeznék ki, hogy kelletlenül tesznek a környezetünk védelméért. A REACH projektet 2007-ben vezették be. A REACH követelte a vállalatoktól, hogy dokumentálják az általuk előállított termékek összetevőinek minden jellemzőjét, beleértve a biztonságosságot is, figyelmen kívül hagyva azt, hogy mennyi ideje alkalmazzák a szóban forgó összetevőt a gyártási folyamatokban. Minél több vegyi összetevőt használnak fel, annál több részletet szükséges közzé tenniük.

Olyan állatvédő szervezetek, mint az RSPCA nyomásgyakorlását követően, mely csoportok megjósolták az állatok tömeges pusztulását a rendelet következtében, a cégeket arra ösztönözték, hogy osszanak meg minél több információt annak érdekében, hogy megelőzzék a felesleges teszteket, továbbá, hogy mellőzzék az állatkísérleteket, amikor csak lehetséges.  Korábban ebben a hónapban az Európai Vegyianyag Ügynökség (ECHA), amely a REACH projektet felügyeli, közzétette első helyzetjelentését, amely szerint a közel 25.000 akta közül, melyeket a vállalatok bocsátottak ki, és az általuk használt vegyi összetevők leírását tartalmazzák, „mindössze” 1.849 aktában szerepel új állatkísérletekből eredő információ.
Geert Dancet, az ECHA vezérigazgatója szerint ez jó hír.

„Ez a jelentés tökéletesen megmutatja, hogy a cégek megosztották az adatokat egymással vagy lehetőség szerint, az állatkísérletek mellőzése érdekében alternatív tesztelési megoldásokat választottak, ami roppant mód pozitív.”– mondta Dancet.
Habár amikor az állatjólétért küzdő tudósok tüzetesen átvizsgálták a hosszú és percekre lebontott jelentéseket, arra az elborzasztó következtetésre jutottak, hogy annak ellenére, hogy az adatok csupán kis hányada származott állatkísérletekből, sajnálatos módon a tesztek során az állatok nem kevesebb, mint 87 %- a elpusztult. A BUAV (Brit Egyesület az Élveboncolás Eltörléséért) szerint ez több mint 231.000 állat értelmetlen halálát jelenti.
„Ez az élet teljesen értelmetlen pocséklása.” –mondja Dr. Katy Taylor, a BUAV vezető tudományos tanácsadója.

Az említett „felesleges” tesztek között 188 szemirritációval kapcsolatos tanulmányt végeztek el nyulakon; 366 bőr érzékenység tanulmány tengerimalacok vagy egerek bevonásával; 254 rövidtávú mérgezési teszt halakon és 33 genetikus mérgezési teszt egereken. A bevont állatok száma 1 és 500 közé tehető minden egyes kísérlet esetében.

Dr. Taylor véleménye szerint az állatok pusztulását előidéző tesztek helyett számítógépes modelleket kellene alkalmazni, melyek képesek megjósolni az esetleges reakciókat, míg a vegyi anyagokat sejtkultúrákon illetve mesterségesen előállított bőrön is tesztelhetnék a laboratóriumokban.
A REACH projekten belül, ahol a vállalatoknak muszáj állatokon tesztelniük, először be kell jelenteniük a tesztelésre vonatkozó szándékaikat az Európai Vegyianyag Ügynökségnél, hogy kiderüljön, ha esetleg egy másik cég vagy egy tudományos központ előzőleg már végrehajtotta a tervbe vett teszteket.  Amennyiben az adott kísérletet még senki sem végezte el, akkor a vállalat megkapja az engedélyt a tesztekhez.

Tehát ez azt jelenti, hogy olyan termékeket vásárolsz, melyek összetevőit nem rég állatokon tesztelték? Valószínűleg, igen. Górcső alá vettem 8 vegyi anyagot, melyet a REACH keretein belül állatokon teszteltek, és kellemetlen eredményre jutottam.
Annak ellenére, hogy a kozmetikumokon végzett állatkísérleteket az Egyesült Királyságban 1997-ben, Európa szerte pedig 2009-ben betiltották, rádöbbentem, hogy a fogkrém és a Gillette borotválkozó hab is tartalmaz olyan összetevőket, melyeket mostanában teszteltek állatokon.

Ez nem a cégeket minősíti, mivel nem játszhattak volna közvetlen szerepet a tesztelésekben. A Colgate esetében, a kalcium karbonát – egy összetevő, melyet több száz éve alkalmaznak, és ez a természetes anyag megtalálható a sziklákban, a tojáshéjban és a gyöngyökben is- tesztelését követelték a REACH keretein belül. A Gillette esetében, az összetevő a triethanolamine, egy anyag, melyet generációk óta használnak háztartási tisztítószerekben, fényezőkben, festékekben, tintákban és mosóporokban. Ez nem azt jelenti, hogy a Gillette elrendelte, hogy teszteljék az összetevőt. Ez csupán újabb kérdéseket vet fel, vajon miért van szükség egyáltalán új állatkísérletekre.
A következő termékekben találtam olyan összetevőket, melyeket mostanában teszteltek: Persil 2in1 With Comfort (triethanolamine); Ajax folttisztító fehérítővel (pentasodium trifoszfát és kalcium karbonát); Turtle Wax bőrtisztító és kondicionáló (triethanolamine) és Fairy zöldalma & lime virág illatú mosogatószer (geraniol, a fragrance). Ezek után megkérdeztem Wim De Coent, az Európai Vegyianyag Ügynökség értékelési bizottságának elnökét, hogy miért kell állatoknak meghalniuk ilyen nyilvánvalóan mindennapos és ártalmatlan összetevők tesztelése során.

„A REACH-nek az a felismerés az alapja, hogy szinte semmit sem tudunk az európai piacokon jelen lévő összetevőkről, melyekkel nap, mint nap érintkezésbe lép a környezet és a fogyasztó.”– válaszolja.  „A cél az, hogy megvédjük a fogyasztókat és a környezetet ezektől az összetevőktől. Tehát a gyártóknak és az importőröknek be kell bizonyítaniuk a szóban forgó vegyi anyafok biztonságosságát.”

Kérdőre vontam, hogy vajon megérti-e a tudósokban felgyülemlett frusztrációt, amiért állatokon kell tesztelniük olyan anyagokat, melyek már eddig is teljes mértékben biztonságosnak bizonyultak. Ezt felelte: „Amennyiben a laboratóriumok vagy a vállalatok szemszögéből vizsgáljuk a dolgot, úgy érthető lehet a frusztráció, ám ha a hosszú távú eredményeket nézzük, és a fogyasztók, a környezet szemszögéből közelítjük meg a kérdést, mindenképpen fontos és szükséges, hogy információt szerezzünk az összetevőkről. Az állatkísérlet a végső eszköz.”

Megkérdeztem a Procter & Gamble, a Colgate és a Turtle Wax gyártó vállalatokat, hogy mit gondolnak a REACH okozta változásokról, továbbá, hogy hogyan érintik őket a kötelező tesztelések.

Csupán a Procter & Gamble válaszolt a megkeresésemre. Kérdésemre azt felelték, hogy csak akkor tesztelnek állatokon, ha törvény kötelezi őket arra, illetve abban az esetben, ha semmilyen más megoldás nem jöhet szóba.
Diplomatikusan rámutattak arra, hogy 275 millió fontot költöttek alternatív tesztelési megoldások kifejlesztésére, hogy csökkenteni tudják az állatkísérletek számát, de nem adtak hangot a REACH-csel kapcsolatos frusztrációiknak.
Bepillantást nyerhettem abba, ahogyan a vegyipari vállalatok egy tudományos tanácsadó szemén keresztül követik a szabályozást, aki tanácsokkal látja el a cégeket a törvények teljesítése érdekében.
Tartva az Európai Vegyianyag Ügynökséggel való nyílt szembeszállástól, egy nevét nem vállaló férfi szerint a REACH „egy költséges kellemetlenség”.
„A cégek több, mint 50 éve gyártják bizonyos termékeiket , és ez idáig egyiknek sem volt káros mellékhatása, és most muszáj adatokat szolgáltatniuk a REACH miatt.” –mondja a titkos forrásom. „Az ügyfeleim nem akarnak állatokon tesztelni, de nincs más választásuk. Ezek időrabló és hihetetlenül költséges tevékenységek- körülbelül 1 millió euró 2 vagy 3 éve alatt. Ezzel hatalmas felelősséget helyeztek a vegyipar vállára.”

Andrew Butler, a Lush etikus kozmetikai cég megalapítója szerint a kiskereskedő szektor is részesül a felelősségből, és aláássa a cégének alapítási elveit.

„A vállalat megalapítása óta az a célunk, hogy egyetlenegy vendégünk pénze se kerüljön olyan cégekhez, amelyek állatkísérleteket végeznek.”– mondja.
„A REACH-nek köszönhetően egyszerűen lehetetlen olyan cégektől összetevőket vásárolni, amelyek ne végeznének állatkísérleteket. Minden gyártó rákényszerül arra, hogy közvetlenül vagy közvetetten pénzt fizessen ezekért a tesztekért.
Újra kell gondolnunk az alapelveinket, és a REACH fényében elő kell állnunk egy újszerű állatkísérlet elleni kampánnyal. De ez egyáltalán nem lesz egyszerű.”

Senki sem tagadja, hogy a REACH céljai alapvetően nagyszerűek, és azt sem, hogy az összetevőkről felhalmozott információk valóban a környezet és az európaiak védelmét szolgálják. Habár ez idáig e küldetésért több millió állat veszítette életét.
„Mint mindenki más, mi is olyan vegyi anyagokat akarunk, melyek mind az emberek, mind a környezet számára biztonságosak, de e cél eléréséhez nem szükségesek állatkísérletek.” –mondja Alistair Currie, a PETA (People for the Ethical Treatment of Animals) irányelv tanácsadója. „A vállalatok számos módon el tudják kerülni az állatkísérleteket: a szégyen az, hogy ezeket az alternatív módszereket nem alkalmazzák.”
„Szép szavak a törvénykezésben, hogy az állatkísérletek a végső eszközök, de semmit sem jelentenek, ha a cégek nem vesznek róla tudomást. Ha a vállalatokat nem kényszerítik arra, hogy minden lehetőséget megragadva az állatkísérletek helyett alternatív megoldást alkalmazzanak, akkor a jövőben milliónyi teljesen elkerülhető halál következik be.”

Milliók? Bizonyára ez csak túlzás. Sajnos, nem. Az RSPCA higgadt tudott maradni a heves vita közepette. Az RSPCA szakértői nyilatkozata szerint közel 8 millió állat fog meghalni az REACH projekt keretein belül végzett kísérletek miatt. Ha az elpusztult állatok magzatait is számba vesszük, akkor az eredmény akár az 50 milliót is elérheti.
„Talán képesek lennénk elfogadni a kísérletek szükségességét, ha a rák ellenszerét találnák fel ennyi szenvedés árán. Hát jelenleg nem ez történik…, de legalább mindenkit megnyugtat a tudat, hogy a Fairy mosogatószer teljesen ártalmatlan az egészségére.”– mondja Dr. Decker.
De talán erről a nagymamád is biztosíthatott volna.

Fordította: Horváth Janka

Forrás: Eurobulletin, Fauna.hu

További cikkek a témában: Ahowe: Állatkínzás I. – Kozmetikai állatkísérletek (Megrázó képek!! Csak erős idegzetűeknek!)