2020 Holdnaptár

A Hold hatása az életünkre egyre szélesebb körben elismert. Mivel márt évek óta elkészítem magam számára is és egyre ritkábban lehet kapni nyomtatott verziót, úgy döntöttem, hogy egy 4 oldalas és egy 12 oldalas verziót készítek, a ciklusokkal, jegyekkel, leszálló és felszálló ágakkal. 

Hamarosan használati útmutatóként szolgáló sorozatot és jegyzetet is megosztok. 

 

2020-holdnaptar-4oldal – – Letölthető PDF

 

 

 

 

 

 

 

2020-holdnaptar-12oldal – Letölthető PDF

 

A Holdnaptárak erdete

Már az ősidőktől kezdve megfigyelte az ember a Hold járását és észrevette a hatásait, követte a ritmusát. Az első naptárak is még a Hold járását követték és még ma is több, a Hold ciklusait követő naptár létezik. Kétségtelenül hatással életünkre, lévén a Földhöz legközelebb álló égitest.

A Hold ciklusát és csillagállásokat követő naptárak
Az ókori egyiptomiak és görögök is a csillagok és a Hold járását követték, de a hawaiiak és más polinéziai népek is. Nem kell azonban visszamennünk ennyire ősi időkbe, hiszen több ma élő nép még ma is követ egy, a Gergely-naptártól eltérő, Hold ciklusait követő naptárt. Gondoljunk csak a kínai holdújévre vagy az iszlám és a zsidó naptár is a holdciklusokat követi. Ezen kívül számos más nép is követ egy többé-kevésbé hivatalos Holdnaptárt és alkalmazzák, elsősorban a mezőgazdaságban, illetve a vallási ünnepek meghatározásához.

Azokat a naptárakat, amik a Hold fázisain alapulnak, de az év hosszát a Nap járásához igazítják, luniszoláris naptáraknak nevezik. Ezekben a naptárakban egy hónapot beiktatnak vagy elvesznek az évből. Az év hosszának, illetve kitüntetett napjának meghatározására bizonyos csillagok vagy csillagképek kelését figyelték meg.

Szoláris naptárak

A mai, 365 napos Gergely-naptár alkalmazását XIII Gergely pápa rendelte el 1582. február 24-én.  Az új rendszert 1577-ben Aloysius Lilius olasz orvos, csillagász dolgozta ki, és Christophorus Clavius német származású jezsuita matematikus, csillagász öntötte végleges formába. XIII. Gergely pápa rendelete szerint az új naptár 1582. október 4-én csütörtökön lépett életbe oly módon, hogy az azt követő nap október 15. péntek lett, a kettő közötti napok abban az évben kimaradtak. Az új naptár bevezetését azonban a legtöbb országban nem azonnal és nem minden probléma nélkül fogadták el, elterjedése több évszázados folyamat volt. Európa-szerte nagy ellenkezést váltott ki és Görögország például csak a XX század elején 1924-ben tért át az alkalmazására.

A Gergely-naptár a julián naptár módosított változata, amit Julius Caesar Róma alapítása után vezetett be. Mindkettő szoláris naptár, vagyis a Földnek a Nap körül megtett keringési idejét veszi alapul. Korábban a rómaiak egy 10 hónapos, a Hold járásán alapuló naptárt használtak, amelyben minden hónap 29 vagy 30 napos volt, az év így 295 napból állt. Csak a i.e. 7. századtól vezették be a 11. majd a 12. hónapot, így 355 napos lett. Ennek kialakulása is nem kis huzavonával járt és évszázadokon át politikai csatározások övezték. A mai szoláris, tropikus naptárt elsősorban Julius és Augusztus császárok alakították majdnem véglegesre.

Vallási ünnepek is a Hold ciklusait követik részben

A legtöbb hercehurca a vallási ünnepeket övezte és hosszú évszázadokba telt, mire a mai keresztény ünnepek jelenlegi időpontjai kialakultak. A lényeg azonban, hogy elsősorban csillagászati jelenségekhez kötötték (tavaszi nap-éj egyenlőség, Hold állások). Sok mai egyházi ünnepnek megvolt az ősi, pogány verziója, ami szintén a Hold állásához igazodott. A keresztény egyházi ünnepek részben az időjárás, illetve a mezőgazdasági munka meghatározó munkafázisaihoz igazodó ünnepekből nőttek ki, részben már a keresztény vallás kialakulása előtt más vallási rendszerekben (zsidóknál, a római birodalomban stb.) is léteztek és átvételre kerültek a keresztény naptárba. Az egyházak tudatosan alakították át a régebbi ünnepeket keresztény ünnepekké. Ilyenek a napfordulóhoz köthető ünnepek, mint a karácsony (az ókori Rómában a Saturnalia ünnepe volt az őse) és a Szent István nap. Ezekhez az ünnepekhez csatlakoztak később azok az emlékünnepek, amelyek a magyar és az európai parasztság szokásaiból alakultak ki, mint többek között a Luca nap. A magyar nép kereszténység előtti naptári ünnepeiről keveset tudunk. Valószínűleg – akárcsak a rokon népek – holdhónapokban figyelték az idő múlását.

A hold és az emberi ciklusok

Még a XX század elején is a gazdálkodással foglalkozó európaiak körében is ismert és elismert volt, hogyan hat az életünkre, mezőgazdaságra, egészségünkre a Hold, mint égitest. A hold ciklusát és hatásait a mezőgazdasági munkálatoknál figyelembe vették. Megfigyelték, mit mikor jó ültetni, elvetni, aratni, feldolgozni és évszázadokon át követték ezeket a hagyományokat, illetve a sikereket megünnepelték, áldoztak az istenségeknek, köszönetképpen a jó termésért, vagy azért, hogy jó legyen. Sok mai kertészeti naptár is igazodik a Hold járásához, követve a régi hagyományokat, illetve a Holdnaptárak is említést tesznek a ház körüli, gazdasági teendőkről.

Ezen túl a füves emberek, gyógyítók, sámánok is előszeretettel igazodtak a Holdhoz gyógynövények begyűjtésénél, feldolgozásánál és a gyógymódok alkalmazásánál. Ezekről ma is szintén említést tesz a legtöbb Holdnaptár. Kétségtelen, hogy egészségünkre, életünk ritmusára, érzelmeinkre hatással van a Hold, akár tudomásul vesszük, akár nem. A Hold 28-29 napos ciklusait a női ciklusban is nyomon követhetjük, de az apály-dagály, a Holdtölte-Újhold (amikor a Hold sarló szinte nem is látszik az égen, mert a Hold sötét oldalát látjuk csak) erőteljes hatásait le se tagadhatjuk.

Bár, az idők folyamán, főleg a modern európai és amerikai életvitel hatására az ősi tudás java feledésbe merült, vagy legalábbis nem vettek róla sokan tudomást, az égitest mindig is hatott ránk. Itt, Magyarországon is, szinte csak az utóbbi 20-25 évben kezdtek ezzel egyre többen újra foglalkozni. Ma már sorra kapni újra, több kiadásban is holdnaptárt, de még mindig javarészt ezoterikus dolognak és hókuszpókusznak tartják. Kétségtelenül, sok nőnek fel is borul ma a ciklusa, ám, amint jobban odafigyel magára, újra beáll a Holdhoz. Egy jól kidolgozott Holdnaptár azonban sokkal több információt szolgáltat számunkra. Szerencsére, egyre többen foglalkoznak újra a Holdnaptárak böngészésével. Felfedezték ugyanis, hogy, még ma is működik, ám jelentősen kibővítették és a hatásokat több aspektusból tanulmányozták. Ennek szellemében folytatjuk itt is a naptárt és több szempontból is igyekszünk megmutatni, mi mindenre használhatjuk az életünkben. Aki követi, megtapasztalhatja, hogy nem bonyolítja, hanem éppen segítheti a mindennapokat és egy teljesebb, egészségesebb életvitel kialakítását.