Fenntartható divat 3.: Innovatív, etikus anyagok a 21. században |

Fenntartható divat 3.: Innovatív, etikus anyagok a 21. században

Egy korábbi cikkben már írtam a fenntartható divat ismérveiről, az „etikus”, fenntartható divatcégekről rövidebben, illetve más aspektusból, mint az alábbiakban. Itt sorra vesszük az új alternatívákat és hasznosságuk okát.

maxresdefaultAz „etikus” jelző egy divat terméket akkor illeti meg, ha a formatervezés, a felhasznált alapanyagok, a termék előállítási folyamata társadalmilag és a környezeti szempontból egyaránt “fenntartható”, vagyis környezetbarát anyagokból, környezetkímélő gyártási folyamatok során jön létre, miközben az adott cég elviselhető munkakörülményeket és normális fizetést biztosítanak dolgozóik számára akkor is, ha azok a harmadik világ valamely országának polgárai.

Annak megítélésében, hogy mennyire környezetbarát egy termék fontos szempontok az alábbiak: 1. A termékhez használt alapanyag milyen gyorsan termelődik újra; 2. A termék előállítása során mekkora “ökológiai lábnyom” marad a Földön, vagyis hogy mekkora földterületre és egyéb természeti erőforrásokra van szüksége az adott növénynek (esetleg állatnak), amíg teljesen kifejlődik, míg a feldolgozás helyére kerül, stb.; 3. Mennyi vegyszert kell felhasználni az alapanyag növekedése, szállítása, illetve feldolgozása közben.

img5Az egyik legnépszerűbb – és hazánkban is termesztett – környezetbarát anyag a rost kender. Gyakran hagyományos pamuttal keverve, vagy önmagában is használja már a divatipar egy része. A kenderből készített anyag a leginkább környezetbarát textília. A kenderpalánták rendkívül gyorsan és sűrűn nőnek, ami olyannyira megnehezíti a gyomnövények dolgát, hogy nincs is szükség kémiai növényvédőszerek használatára, sőt még öntözésre sem, hiszen az esőzések vize általában elegendő a kender növekedéséhez. A növény rendkívül ellenálló a kártevőkkel szemben, szálai hosszú életűek. A történelem folyamán erős kötelek készítésére használták, melyek folyamatosan a vízbe lógva is ellenálltak a rothadásnak, így a belőle készült ruhák, táskák vagy cipők is igen tartósak.

woolmark (2)A gyapjúval is foglalkoztunk már, illetve annak minősítéseivel, de a hagyományos úton, nagyipari szinten, „futószalagra” elállított gyapjú nem nevezhető fenntarthatónak. Az ilyen tömeg-gazdaságokban tenyésztett állatok életkörülményei általában nyomorúságosak, tekintve, hogy a produktivitás és gyorsaság a legfőbb szempont. A birkanyírás során nem ritka, hogy sérüléseket is okoznak az állatoknak. A gyapjúból készített textíliákat ráadásul utólag fehéríteni és festeni is kell. Ha „etikus” gyapjú terméket szeretnénk választani, keressük a „tiszta, élő gyapjút”.

A hagyományos gyapot vagy pamut egy másik alternatívája az organikus pamut, amelynek termesztéséhez egyáltalán nem használnak növényvédő vegyszereket, és az anyag fehérítését is természetes anyagokkal oldják meg. Egy amerikai biológus, Sally Fox – tíz év tökéletesítés után – megalkotta a szövésre is alkalmas, melyet állítólag már időszámításunk előtt két-háromezer évvel is termesztettek Dél-Amerikában és Indiában. A gyapot eleve, természetes módon zöld vagy barna színben nő, az ebből készített ruhák nem fakulnak ki, sőt, színük állítólag egyre élénkebbé válik az első néhány mosás hatására.

A szójaselymet állítólag már Henry Ford is viselte a 40-es években, de csak a 21. századra válhatott elismertté az anyag. Ezt az anyagot a tofugyártás melléktermékeiből állítják elő. A cseppfolyósított fehérjéket szálakká préselik, amelyeket összecsavarás után ugyanúgy hasznosítanak, mint bármilyen egyéb fonalat. (A tofut a szójatej altatásából visszamaradt anyag összenyomásával készítik, leginkább a kínai konyhában használják, de mára az ökológiai gazdaságból származó szója a modern, egészséges konyhában is népszerű.)

textil pelenka1
bambusz textil
bambusz_zold
bambusz pelenka

Népszerű környezetbarát alapanyag a bambusz is, mivel gyorsan újranő, és ha már nincs rá szükség, teljesen lebomlik. Természetes antibakteriális tulajdonságainak köszönhetően a bambuszból készült szövet “lélegzik”.

A multinacionális Dow Chemicals vegyipari vállalat újabban a kukoricában lévő keményítő és cukor kivonásával állít elő szövetszálakat, melyet Ingeónak nevezett el. Az új szövetfajtából sportruházatot. A környezetbarát anyagok közé sorolható még a szintén amerikai központú Wellman Inc. fejlesztése, az EcoSpun nevű poliészter műszál is, mely használt műanyag palackokból készül. A végtermék könnyű, meleg, puha, vízálló és igen tartós, ráadásul a világszerte hatalmas mennyiségekben felgyülemlett műanyag palackok egy egészen új felhasználási területe született, ám mégis műszál. készítenek.

CornTextile
kukorica textil szálak
soybean_fiber
szója selyem

Emellett számos újdonság kerül a piacra: ananászrost, fakéregből készült „műbőr” és még számos természetes, környezetbarátnak és etikusnak minősíthető anyag, melyek a jövőben akár a tömeggyártásban is megállják majd a helyüket.

A gyökereket, szalmát és magvakat is alkalmazó kreációk forgalmazása sajnos néha mégis korlátokba ütközik. 2005-ben egy ingkollekció hatalmas sikert aratott, ám a megrendeléseket alapanyaghiány miatt le kellett mondani, így ezek a „természetes anyagú” modellek kissé határesetnek bizonyulnak néha fenntarthatóság szempontjából.

Az igazán fenntartható textilipar felélesztése hazánkban is fontos feladat lenne, olyan növényekre alapozva, melyek a mi klímánkon is őshonosak, részét képezik a hazai génállománynak és szállítás nélkül, akár helyben feldolgozhatóak lennének, munkát adva a helyi lakosságnak. A génállomány megőrzéséért sokat tesz többek között az Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért alapítvány, mely többek között a gömörszőlősi „fenntartható falu” kísérletet is elindította 1993.. A faluról és programjáról egy következő részben részletesen beszámolunk.

Forrás: [origo]

Viselj szóját: képek az ENSZ biodivatbemutatójáról – már nem elérhető :(

Tofuból és kukoricából készülnek az “etikus” ruhák

Hankó Gergely: Gömörszőlős, Gyakorlati napló, Szent István Egyetem, Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet, (SzIE MKK-KTI IV. évf.), Természetvédelmi mérnök levelező szak, Gödöllő, 2009. 07.15-30., (külső gyakorlatvezető: Dr. Gyulai Iván és Várnagy Dávid).

Kapcsolódó cikkek:

Tudatos öltözködés 1.: Mit jelentenek a ruhacímkék jelei?
Fenntartható divat 2: Textil védjegyek és környezetbarát festékek

Vélemény, hozzászólás?

error: Content is protected !!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az Uniós Törvények értelmében fel kell hívnom a figyelmed arra, hogy az a Weboldal ún. "cookie"-kat vagyis sütiket használ. A sütik apró, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye számodra a böngészést. A sütiket letilthatod a böngésződ beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve, ha az "engedélyezem" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát. További információ

Bezárás