Életmód

Plázastop – áldás vagy átok az országnak?

Megszavazták a plázastopot – knock out az építőiparnak (eredeti cím)
(bónusz a környezetnek… – a szerk. megj.)

A jövő évi költségvetést megalapozó törvénymódosításokat 258 igen szavazattal, 108 nem ellenében fogadta el a parlament.
A plázastop alól a nemzetgazdasági miniszter adhat felmentést, figyelembe véve a vidékfejlesztési miniszter részvételével működő bizottság véleményét. A bizottságnak vizsgálnia kell a tervezett kereskedelmi építmény környezetre gyakorolt hatását, valamint az érintett település és környékének kereskedelmi ellátottságát. A részleteket a kormány rendeletben állapíthatja meg.
A kormányszóvivő korábbi tájékoztatása szerint a plázastop 2014 végéig lesz érvényben.

Tovább olvasom a cikket a Bautrenden…

Nos, eddig az eredeti cikk… Ám amíg a kereskedők és az építők sírnak és a válság további mélyülésétől rettegnek – nyilván a saját válságuktól-, addig végre a környezetünk, a Föld talán fellélegezhet. Én (és hazánk már így is elszegényedett lakói) biztosan nem sírom tele a párnámat, hogy nem épül ebben az országban a sok pláza mellé még egy újabb pénznyelő, így is van elég van már elég kereskedelmi egység, ahol az egyszeri vásárlót így karácsony előtt kifoszthatják a végtelenségig az akciókkal és “egyszeri” lehetőségekkel.

Ezt a Pláza-STOP-ot én kibővíteném! Sokkal jobban! A magam részéről amennyire csak lehet, meg is teszem! Mert nem hiszem azt, hogy csak úgy lehet ünnepelni, hogy degeszre vásároljuk magunkat (ne adj Isten hitelből!) majd fél évig vagy egy évig nyögjük utána! És ez csak egy része. Az Auchan láp-sztorija kapcsán láthattuk, hogy bizony ez a természetnek is fáj!

 

Biztos vannak, akik a fenti hírt nem fogadják kitörő örömmel, de az állatok, a növények, a Föld és a már így is elszegényedett vagy éppen környezetvédelmi törekvésekkel rendelkező lakói végre talán fellélegezhetnek egy kicsit. 2014-ig nem rombolják tovább a környezetet és a tájképet a nagy monstrum multi üzletek, ahol a fizetését még többszörösen elverhetné a jónép. Így is van elég. Nos, ami a munkahely teremtés kérdését illeti, nem biztos, hogy tényleg ez a legjobb megoldás, hiszen a  legtöbb építmény nem hazai tulajdonú – vélhetően – és nem magyar zsebeket gazdagít javarészt. Feltételezem, jórészt külföldi befektetők vagyonát gyarapítja a legtöbb ilyen építmény, főként ami az árudömpinget illeti – tisztelet a kivételnek, ha van ilyen. Az egyszeri magyar munkaerő talán picit megrövidül azáltal, hogy egy “lehetősége” megszűnik, ám ezzel együtt a további pénzköltési “lehetősége” is ugrik – tehát valahol nyer is.

Hazánk népét már így is busásan ellátják – túlzottan is az óriás üzletek. Most így az ünnepe előtt alig egy hónappal már tömve van az összes pláza így is megvásárlásra kínált áruval, olyannal, aminek a java egyáltalán nem ajándéknak való, de ha akarjuk rá lehet fogni persze bármire. Kielégítik hirtelen erőre kapó vágyainkat egy kis időre, de tartós boldogságot nem adnak, hiszen akkor nem mennének az emberek újra és újra a plázákba beszerezni az újabb és újabb “boldogság” adagokat. Szükségleteket kielégíthet, de igazi boldogságot, örömöt nem hiszem, hogy adhatnak azok a tárgyak, amikre ott szert teszünk. Na, talán a vasaló ad egy kis melegséget is, ha bedugjuk a csatlakozóját a konnektorba 🙂 De tényleg erre vágysz? Tényleg arra van szükséged, hogy a szeretteiddel ilyen “melegség” csomagokat váltsatok a fa alatt? Nem arról kéne ennek szólnia, hogy összegyűlünk, együtt sütünk főzünk, beszélgetünk – amire a dolgos hétköznapokban talán nincs is idő?

Szórakozás? Nos, azt is lehet másképp. Régebben, ha mozizni akartunk, elmentünk egy moziba, most azért is a plázák végébe kell elcsattogni és az útvonalak úgy vannak kialakítva, hogy mire megtalálod a bejáratot, lehetőleg járd végig az egész üzletházat. Ha a barátokkal akarok beszélgetni, beülni egy kávéra, elmegyek egy kávézóba, teázóba, vagy meghívom őket magamhoz és főzök nekik egy jó teát vagy kávét, netán sütök egy kis sütit is hozzá. Ehhez se nagyon kell pláza – nekem legalábbis. Nos, talán egyszerűbb mindent egy helyen elintézni, de tényleg jó-e? Szükséges-e?

Az ünnepek régen a közösségi életet is jelentették. Az emberek megünnepelték valamilyen esemény, folyamat sikerét: születés, betakarítás, vetés, iskolai sikerek, vallási ünnepek stb. vagy épp együtt sírtak, ha nem jött össze, vagy elbúcsúztatták a holtakat. Együtt voltak örömben vagy bánatban, támogatták egymást, nem vettek egymásnak tárgyakat vigaszként vagy jutalomként – vagy az legfeljebb egy jelképes dolog volt. Most minden alkalomra elmehetsz és vehetsz a plázákban valamit: kifizeted, elhozod, átadod és kész… legtöbbször olyan dolgokat veszünk, amire a másiknak vagy szüksége van, vagy nincs, de sokszor, valljuk be, nekünk se kéne, ha mi kapnánk.

Pedig sokszor apró figyelmességekkel többet adhatunk: ha megadunk valakinek valamit, amit kér, lehetővé teszünk számára valamit, segítünk neki, megadjuk, amit kér, legyen az egy kis szívesség, vagy az, hogy odafigyelünk arra, amit mond. De mára a legtöbben tárgyakra koncentrálnak. Ha megkérdik: “Mit kérsz karácsonyra, szülinapodra stb.?”, azt várják, hogy nevezzünk meg egy tárgyat. Pedig lehet, hogy csak arra lenne szükségem, hogy elmehessek a barátaimmal egy kreatív délutánra vagy épp a hétköznapokban vagy egy szimpla hétvégén arra, hogy szívesen fogadjanak, vagy segítsenek eljuttatni valamit valakinek, megoldani valamit vagy hagyjanak az embernek még egy fél óra vagy 10 perc pihenőt, még 2 perc időt valamire, türelemre… És mindez nem idegenek, hanem gyakran vér szerinti rokonok közt zajlik gyakran.

Bevallom, gyakran protestálok e kérdések ellen a laza “Semmit” válasszal – és ezúttal ez arra vonatkozik, hogy ne vegyenek nekem tárgyakat, mert amire valóban szükségem van, azt úgyis beszerzem. Vagy éppen elkezdem sorolni, mit NEM kérek. Néhány rokonon ilyenkor kitör némi idegesség, mert azt várják, hogy majd csípőből felsorolok néhány “megfizethető” tárgyat, amire éppen égető “szükségem” (vágyam) van és amikor nem a várt választ kapják, akkor kész, vége, nem tudnak vele mit kezdeni. Mert ők annyira akarnak valamit VENNI!  Közben látom, hogy ők is szükséget szenvednek, alig tudják ezt megengedni maguknak mégsem lehet lebeszélni erről a vásárlás dologról őket.

De nem csak azért nem akarok mondani semmit, mert szerénykedem, vagy nem akarom kifosztani őket, hanem mert tényleg ott tartok 37 évesen, hogy szinte semmire nincs szükségem, vagy amire igen, az többnyire munkaeszköz, hétköznapi használati cikk és nem ajándék tárgy és ezért jobb, ha én szerzem be, vagy épp annyira személyes dolog, hogy nem bízom másra.

Másrészt nem is akarom sem ösztönözni, sem elvárni, hogy drága/vagy épp olcsó és szükségtelen holmikkal lepjenek el “meglepetés” címen, és ezt a vásárlási kultuszt szeretném magam mögött hagyni.  Persze ott az érem másik oldala: néhányan talán elvárnák, hogy én vásárolgassak, és ez a nagyobb bibi és egy másik történet kezdete. Viszont, ha megkérdezem, mire lenne szüksége, nem tudja megmondani, vagy épp tudom, hogy nem tudom teljesíteni… De miért kellene beleszegényedni a karácsonyba? Egyáltalán miért kell, hogy az ünnepek és a hétköznapok erről szóljanak?

Kérdem én: Minek ide több pláza, tárgy, felesleges cucc, ahol már így is messze sokkal több van a kelleténél?

Ami érdekes: az elmúlt néhány évben rendszeresen saját készítésű meglepetésekkel vagy apró figyelmességekkel leptük meg a rokonságot, pl. együtt játszottunk és láthatóan ennek sokkal jobban örült mindenki, vagy épp azt kértük, járuljanak hozzá olyan dolgokhoz, amire valóban szükségünk van, de egyedül nem megy..

Most, hogy pláza stop van, gyere és készíts velünk saját készítésű ajándékokat és díszeket a Karácsonyi ajándékgyárban december 10-én!

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

error: Content is protected !!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az Uniós Törvények értelmében fel kell hívnom a figyelmed arra, hogy az a Weboldal ún. "cookie"-kat vagyis sütiket használ. A sütik apró, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye számodra a böngészést. A sütiket letilthatod a böngésződ beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve, ha az "engedélyezem" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát. További információ

Bezárás