Minden mindennel összefügg

Amerikai vizsgálatok szerint a műanyagadalékként, fogtömésekben, epoxigyantákban és hőpapírokban is használt biszfenol-A (BPA) az emberi szervezetbe is bekerül a különféle termékekből.

A szervezetből gyorsan kiürülő hormonhatású vegy
ület hatásmechanizmusának jobb megismerése érdekében amerikai kutatók azt vizsgálták, hogyan hat ez a vegyület az élőlények szervezetére szójában gazdag, illetve azt nem tartalmazó étrend esetén.

A vizsgálat eredményei szerint a BPA egyik hatása, hogy a fiatalok szervezetébe kerülve befolyásolja a gének működését az amygdala nevű agyterületen, ami hozzájárul a szorongás kialakulásához.

A patkányokon végzett vizsgálatok során az állatok egy része nem kapott étrendkiegészítést, egy részük BPA-val szennyezett, egy másik csoport szójában gazdag tápot kapott, míg a negyedik csoport étrendjében nagyobb mennyiségű szója és a BPA is helyet kapott. Az állatokkal annyi BPA-t etettek, hogy a vérükben a vegyület mennyisége megfeleljen az emberekben is mérthető koncentrációnak. A feletetett szója mennyiségét szintén úgy állították be, hogy annak egyik alkotójának, a geniszteinnek, a koncentrációja megegyezzen a szóját gyakran fogyasztók vérében mérttel.
A BPA-val szennyezett, szójában szegény étrenden tartott állatok számottevően többet szorontak. A kutatók megfigyelték, hogy a félelemre és stresszre való reagálásban fontos agyrészben, az amygdalában, több gén működése megváltozott. Néhány receptor génjének megváltozott működése miatt módosult a társas viselkedést is befolyásoló oxitocin érzékelése a szervezetben. A szójában gazdag táplálékot fogyasztó állatoknál nem észleltek hasonló elváltozásokat.

Az hogy a hormonális rendszert befolyásoló fitoösztrogéneket tartalmazó szója, milyen módon szüntette meg a BPA károsító hatását nem derült ki a vizsgálatokból.

Az eredeti cikk itt érhető el.

A vizsgálatok tudományos igényű leírása itt olvasható.

(North Carolina State University)

Forrás: Levegő Munkacsoport, Vegyi anyag Hírlevél, 2012. november 05.