Így szelektálunk mi! 1. rész – A szelektív gyűjtés megvalósulása

Több posztban szó volt már a szelektív gyűjtésről, ötleteket, tippeket, tanácsot adtunk a megvalósításhoz, de arról még nem szóltunk, hogyan működik mindez a valóságban, a mindennapokban. Az elmúlt hetekben több részletben kaptam erről anyagokat a Hulladékból Termék Kiállítás szervezőjétől, Hankó Gergelytől, akivel a héten egy órás interjút is készítettem, részben erről a témáról…

A kiállítás honlapján megjelent két cikkből és az élő interjúból készült az alábbi összefoglaló.

Gergely, Horti Zsófiát, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. (FKF) sajtószóvivőjét kérdezte a témáról és a két részletben közölt interjú alapján felmerült kérdéseimre válaszolt.

Jelenleg 900 darab gyűjtősziget van Budapesten, amit a KFK szeretne 1000-re bővíteni. Ez azonban egyelőre nem lehetséges, mert a decemberi fővárosi közgyűlésen nem szavazták meg a 4-5%-os hulladékszállítási díjemelést, így jelenleg nem áll rendelkezésre a beruházáshoz szükséges pénz.

Már elindult a házhoz menő gyűjtőjárat is a VII. kerületben, 600 lakóházzal, kísérleti projektként, melyből a KFK dolgozói rengeteg gyakorlati tapasztalattal gazdagodtak. Azóta Gazdagréten, a XIII. és az V. kerületben is működik a szoláltatás.  Minden esetben szükség van az önkormányzat saját döntésére és segítségére, hogy megkérdezze és felmérje a gyűjtési kedvet az adott házaknál.

Bár évről-évre több hulladékot gyűjtenek Budapest lakói szelektíven, van még hova fejlődnünk. A műanyag gyűjtőket naponta ürítik, olyan gyorsan megtelnek, mert  sajnos a palackok nagy része nincs összetaposva, ezért elvileg hely még volna a többinek, de gyakorlatilag nem fér bele több. Változtassunk ezen! Nagyon egyszerű: mindenki “Tapossa laposra!“, mert elég nagy pazarlásnak számít a “levegőt” szállítani! Sok helyre dupla gyűjtőedényt kell még kihelyezni a nagy mennyiség miatt.

Az állandóan megtelő gyűjtőszigetek azonban azt is jelzik – ami persze jó jel -, hogy évről-évre többet gyűjtünk szelektíven. 2009-ben Budapesten ez 22.000 tonnát jelentett!

Ha eltűnik egy-egy gyűjtősziget, akkor lehet, hogy a környékbeliek kérésére (mert nem esztétikus, túl hangos) csupán odébb kellett szállítani. Ne legyintsünk tehát és ne dobjuk be az első kukába lustaságból a magunkkal vitt hulladékot, ha „eltűnik” a gyűjtősziget az eddig megszokott helyről, hanem nézzünk körül, vagy hívjuk fel a helyileg illetékes szervezetet, és kérdezzük meg, hová vitték. Vidéken a helyileg illetékes szervezetet keressük.

Sokan sajnos a megtelt gyűjtőszigetek mellé teszik a hulladékot, nem viszik el a legközelebbi szigetig, vagy – sajnos ilyet is láttam már – akár az első szigetig se, mert attól néhány méterre is szanaszét hevernek a palackok, papírdarabok stb. – vagy a szél hordja el. Ez nem csak azért okoz gondot, mert valóban elég kellemetlen látvány, hanem azért is, mert jelentős többletköltséget jelent a városnak: „2009-ben, 700 millió forintba került elszállítani a 95.000 m³ “mellétett” hulladékot.” Ráadásul ezek a kupacok vonzzák az újabbakat…

Nagyobb egyéni felelősségre van szükség: tapossuk össze a palackokat, a kartondobozt tépjük szét, s ne tegyünk a gyűjtősziget mellé hulladékot!

Forrás:

Mit és hogyan szelektál Budapest? 1. rész

Mit és hogyan szelektál Budapest? 2. rész