Életmód

Cukor az élet…

A hazai blogok többsége Vajna Tímea fánkozóján csámcsog, de leginkább azon apropóból, hogy mennyibe is került, miből is lett előteremtve. Bár megfogadtam, nem politizálok és ezt többnyire be is tartom, kivéve, ha a fenntarthatóságot és az/vagy az egészséget érinti. Most ez utóbbit eléggé tarolja a fánkos téma – mármint az egészséget. Vegyük hát górcső alá egy pillanatra kicsit más szemszögből újdonsült cukros nénink üzletét, aki a magyar gyerekeket brutál cukros műkajával etetné…
Ígérem, nem kímélem. Az árukínálat vélhető cukortartalma nálam sokkal jobban kiveri a biztosítékot, mint a többiek által boncolgatott kérdések… 

Tegyük most félre az olyan nem kis bosszúságokat, hogy bedobták a vitrint a nyitás előtt, nézzük csak az áru kínálatot. A hírekből és az interneten megosztott képekből egyértelműen megállapítható, hogy nem éppen egy új és egészséges ételeket favorizáló vendéglátó egységről van szó. Nem egészség konyhát nyitott, hanem gyermekeinket és arra nyitott felnőtteket bizony az egyik legbrutálabb műédességgel kívánja a boltba csábítani. Az üzletbe fektetett pénz és a szaktudás részemről most olyan részlet, ami kevésbé érdekes, bár kétségkívül megosztó kérdéskör. Ha lenne mögötte tudás, talán nem cukrot tenne a pultba. Az viszont sokkal jobban zavar, hogy a felnövekvő generációt ezzel a hulladékkal kívánja etetni, méghozzá arany áron.

Forrás: pixabay.com
Forrás: pixabay.com

Több forrás is ír arról, hogy sajnos a cukor függővé tesz. Ha olvastad valaha a Kétezeregy Kiadótól a Cukor Blues-t vagy a Mandala-Veda Kiadótól a Hogyan győzzük le a cukorszenvedélyünket című könyveket, melyek kimondottan erről a témáról szólnak, és még jó néhány érinti mellékesen is – akkor nem újdonság, hogy a cukor nem tesz jót. Ehhez a valószínűleg transzzsírokkal teletolt, színes cukormázzal leöntött édességek még jó eséllyel aromákat, mesterséges adalékokat is tartalmaznak. Tehát, amíg sokan azon tépelődnek, honnan is van minderre a kis hölgynek anyagi forrása, én sokkal inkább azt kérdezném, hogy jutott eszébe pont a fánk?

Hazai piacon van már így is bőven elég gyorsétterem és cukrászda, ami eddig is bőven ellátta szerény hazánkat elegendő nyalánksággal és kétes minőségű élelmiszerrel. Nem baj, most nyílt egy újabb. Nyíltan vállalt célcsoportja a magyar gyerekek hada, akiknek a reform menza “sanyarúsága” után nyilván éppen erre fájhat a foguk – utána akár szó szerint is… Cukormázas, színes, zsíros és hipercukros gyilkos édesség hegyekre. Mert kezdjük csak a hatásokat: a szájban mindjárt megkezdi romboló hatását, a fogakat nem kíméli biztosan. Majd lenyeljük és aztán a rombolás folytatódik. Elég az ilyen nyalánkságból egy darab ahhoz, hogy utána órákon át égjen a gyomrod és felpörögj. Egy hagyományos, pucér farsangi fánk, csak porcukorral megszórva vagy a nagymama lekvárjával sem éppen diétás étek, de mázzal nyakon öntve biztos az. Nekünk, magyaroknak pont erre van még szükségünk.

Hazánkban, ahol már így sem elég Norbi és Réka ellentétes pólusú törekvése, sem a cukor-adó, sem a chips adó, hogy felszámolja az egészségtelen életmód romboló hatásait. Nem, nekünk, magyaroknak, akiknek közel 30 százaléka ételt se nagyon lát az asztalon (statisztikák szerint a magyar gyerekek egyharmada éhezik, de 36-54 ezer gyerek tartósan, míg kb. 200 ezer alkalmanként nem jut ételhez, úgy egyáltalán. Nemhogy 500 forintos luxus cukorbombához, semmihez…

Eközben minden 4. gyerek elhízott – írja a Life.hu, és a hazai lakosok 65 százaléka elhízott vagy súlyosan elhízott a webbeteg.hu szerint. Összesen mintegy 5 millió lakos.

„Magyarországon az 1980-as évek után a sovány és a normál testalkatúak aránya 45 százalékról 35 százalékra csökkent, vagyis ugyanennyivel nőtt a túlsúlyosak és az elhízottak aránya. De míg 1988-ban a felnőtteknek csak 16 százaléka volt elhízott, addig 2014-re az arányuk megduplázódott: háromból egy felnőtt elhízott és egy túlsúlyos.”

Részletek: http://www.webbeteg.hu/cikkek/elhizas/17819/tulsuly-es-elhizas-magyarorszagon

A Life.hu szerint Európa legkövérebb országa vagyunk és ha ez még nem lenne elég, az elhízásból eredő következmények, betegségek talán annál is jobban kínoznak bennünket.

A KSH (Központi Statisztikai Hivatal) 2015 adatai szerint nem kímél bennünket a stroke, az érrendszeri betegségek, a cukorbetegség sem – egyre több a cukorbeteg gyerek.

Nyilvánvalóan következik tehát, hogy nekünk magyaroknak pont ezekre a nyalánkságokra van még szükségünk. Köszönjük szépen a gondoskodást! Nem az egészséges életmódra való nevelés, nem az egészséges konyha, hanem a cukros, zsíros hulladékot kínáló vendéglátó egységek szaporodását kell támogatni, reklámozni ebben az országban. Gratulálok a profil kiválasztásához!

Egy biztos: a gyerekemnek én sose adnék ilyet és nagyon remélem, hogy az élete során nem ebbe az irányba fog elmenni. Szülőként és életmódról, fenntartható életről szóló blog írójaként is felelősséget kell vállalnom azért, hogy hazánkban az egészségesebb táplálkozás fontosságára hívjam fel a figyelmet és a gyerekemnek is lehetőleg egészséges ételeket tegyek az asztalra.
Ha nem is mindig tökéletes – és sajnos így is érik csábítások, de azért a családban törekszünk arra, hogy ne csupa cukros rettenettel tömje magát, vagy ha lehet, minél inkább kivonjuk azt a táplálkozásunkból. Nem tagadom, szoktam néha én is nyalánksággal kedveskedni, meg a nagymamák is – hiába minden tiltakozás. Azt sem tagadom, hogy néha jól esik nekünk, szülőknek is egy kis édesség, és sajnos ez nem is múlik el nyomtalanul…

Fánkot évente úgy kétszer vagy háromszor sütnek a lelkes nagyik, és nagyon finom, igazi szalagos vagy csöröge fánkot. Évente 3x megjárja, de bizony volt, hogy két napig égett utána a gyomrunk. Nem éppen egy fitness kaja. Én nem sütök ilyet, mert nincs elszívó a lakásban és az olaj szagot a lakásban mindennél jobban utálom, másrészt untig elég az, amit a nagyik sütnek a családnak.

Néha egy-egy adag muffin vagy kevert süti, pite becsúszik és vannak más finomságok is, de gyakran használok alternatív édesítőt: xillitet, erithritet, mézet, sztíviát a cukor csökkentésére. Ha magam sütöm otthon az édességet, arra törekszem, hogy minőségi alapanyagból készüljön és nem túl sűrűn. A hétköznapokban 1-1 kocka minőségi keserű csoki, túró rudi vagy gyümölcsös joghurt jelenti az édességet, a desszertet. Túró gombóc, xillittel édesített kávé ebéd után a desszert. Így se vagyok én se cérna vékony… Sőt, bevallom, van rajtam felesleg. Mióta dolgozom és gyereket nevelek, plusz a háztartás, sajnos kevesebb időt fordítok a mozgásra – ha ezt még cukorban bővelkedő étrenddel tetézném, 150-200 kilóig meg sem állnék szerintem…
Néha kókuszos édesség jut – hideg kekszes kókusz rúd vagy kókusz golyó. Pár szem keksz. Módjával. Szerencsére a fiam nagyon jó formájú, fitt, erős kisgyerek. Kiváló fizikuma van és nagyon szép alakja. Mozgékony gyerek, szerencsére. Mivel a családban van több cukorbeteg – kettes típusú – szerencsére csökkent az utóbbi években a sütési kedv. Néha hiányzik egy-egy édes falat, de tudom, hogy figyelni kell. Figyelni arra legfőképpen, hogy a gyerekem, ha lehet, közelébe se kerüljön ilyen hulladék kajáknak, mint a cukormázas fánk…

Ha bárkit is bántana az írás, bevállalom. Sajnálom, de őszinte ember vagyok, nem rejtem véka alá a gondolataimat. Nem kertelek. Akit ez bánt, gondolkodjon el rajta, miért fáj neki annyira… Azt hiszem, így is nagyon finom voltam…

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

error: Content is protected !!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az Uniós Törvények értelmében fel kell hívnom a figyelmed arra, hogy az a Weboldal ún. "cookie"-kat vagyis sütiket használ. A sütik apró, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye számodra a böngészést. A sütiket letilthatod a böngésződ beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve, ha az "engedélyezem" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát. További információ

Bezárás