Magyarország - Öko-Piac-Tér.net

Zöld zacskókra szavaz a kormány?

Öko Ági — Sat, 22 Aug 2009 20:15:31 +0000

Zöld zacskót? A napi 1,3 millió műanyag szatyrot átlagosan húsz percig használjuk. Biológiailag lebomló bevásárló szatyrokat kellene a boltoknak használniuk 2009-től, ha az Országgyűlés elfogadja Oláh Lajos MSZP képviselő parlamentnek benyújtott törvényjavaslatát. A bevásárló-reklámtáskáról és a műanyag zacskóról szóló előterjesztés kötelezővé tenné a biológiailag lebomló bevásárlószatyrok alkalmazását Magyarországon – írta az MSZP környezetvédelmi ügyvivője közleményében. Magyarországon naponta 1,3 millió szatyor kerül forgalomba, és egy műanyag szatyrot átlagosan húsz percig használunk – érvelt a politikus. Hozzátette, hogy egy hagyományos szatyor lebomlási ideje 300-400 év. A képviselő tájékoztatása szerint a növényi alapanyagból készített “zöld zacskó” sok tekintetben hasonlít a hagyományos műanyag zacskókhoz, de azzal ellentétben komposztálható, utána vízgőz, széndioxid és humusz keletkezik. Lebomlónak minősül a papír- és textiltáska is. A hazai hipermarketláncok és a kiskereskedelmi bolthálózatok vezetőivel is konzultáló Oláh Lajos szerint a cégeknek lehetőségük lesz nem lebomló reklámszatyrot is használni, de azzal a feltétellel, hogy biztosítják a szatyrok nyolcvan százalékának visszavételét, vagy cseréjét. A kormánypárti képviselő szerint Magyarország a műanyag bevásárlószatyrokra kivetett darabalapú termékdíjjal megtette az első lépéseket a sokszor ingyenesen osztogatott reklámszatyrok visszaszorítására, de ez nem érte el a kívánt hatást. ——————————————————————————– INDUL A ZÖLD ZACSKÓ PROGRAM Dr. Oláh Lajos országgyűlési képviselő, a Magyar Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának tagja, a Magyar Szocialista Párt Országos Környezetvédelmi Ügyvivője. A most tárgyalt környezetvédelmi kezdeményezés az egyik legátfogóbb, jelentőségét tekintve legkiterjedtebb és legkedvezőbb hatásokat ígérő lépéssorozatot vetíti előre a Magyarországon elterjedt csomagolási technológiák újragondolásának szempontjából. 1. A KEZDEMÉNYEZÉS EDDIGI LÉPÉSEI • Oláh Lajos 2007 áprilisában levélben vette fel a kapcsolatot a hazai hipermarket láncok és kiskereskedelmi bolthálózatok vezetőivel, és arra kérte őket, hogy vizsgálják meg, milyen eszközökkel mozdíthatják előre a környezetvédelem ügyét. Azt javasolta, hogy a cégek kezdjenek összehangolt akciókat a környezetszennyezés csökkentése, és a vásárlókat megszólító szemléletformáló kampányok beindítása érdekében. • 2007. május 11-én találkozóra invitálta az érintett vállalatok vezetőit, illetve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium képviselőjét. A résztvevő vállalatok kinyilvánították elkötelezettségüket olyan megoldások kidolgozása mellett, amelyektől többek között az áru szállítása során fellépő szennyezés, vagy a bevásárlószatyrok és csomagolóanyagok környezetterhelésének csökkentése várható. • Az eszmecserén felmerült, hogy több területen a teljes szektorra érvényes állami szabályozásra, vagy a jelenlegi jogszabályi keretek módosítására lenne szükség. • Ennek érdekében dr. Oláh Lajos hozzálátott egy törvényjavaslat elkészítéséhez, mely az Európai Unió versenysemlegességét szem előtt tartva gyakorltilag kötelezővé tenné a biológiailag lebomló bevásárlószatyrok alkalmazását Magyarországon. • A törvényjavaslat elkészült, melyet a képviselő eljuttatott Szili Katalin házelnöknek. 2. A TÖRVÉNYJAVASLAT LEGFONTOSABB ELEMEI • A törvényjavaslat célja, hogy kereskedelmi szolgáltatók 2009-től lebomló bevásárló-reklámtáskákat alkalmazzanak a ma használatos és általuk ingyen vagy többnyire a termékdíjtétel áráért árusított műanyagszatyrok, hivatalos nevén műanyag bevásárló-reklámtáskák helyett. A javaslat értelmében azoknak az üzleteknek, amelyek nem lebomló alapanyagból készült szatyrokat adnak át, vállalniuk kell, hogy 80%-ban visszagyűjtik azokat vásárlóiktól. • A törvénymódosítás sikeres elfogadásával Magyarországon egyre több környezetbarát alapanyagú csomagolástechnikai megoldás terjedhet el, nem csak a forgalomban lévő környezetbarát táskák aránya javulhat, de gyártásuk során is nagyobb szerepet kap a környezettudatosság, a fogyasztók körében pedig segíthet terjeszteni a környezettudatos fogyasztás igényét. 3. A ZÖLD ZACSKÓ • A növényi alapanyagból készített zöld zacskó sok tekintetben hasonlít a hagyományos műanyag zacskókhoz, azonban komposztálható (utána vízgőz, széndioxid és humusz keletkezik). • A zöld zacskó egyik alapanyaga a bioplastic, mely nagyon sokban hasonlít a hagyományos műanyaghoz, de a környezetvédelem szempontjainak jobban megfelel, jóval gyorsabban lebomlik. • A hagyományos műanyag alapja az olaj, tehát a fosszilis energiahordozók, míg ez a műanyag megújuló növényi alapanyagokból készül és komposztálható, biológiailag lebomlik. 4. BESZÉDES ADATOK • Magyarországon a lakosság évente megközelítőleg 300 ezer tonna műanyag hulladékot termel. • Magyarországon naponta 1 300 000 szatyor kerül forgalomba. • Egy műanyag szatyrot átlagosan 20 percig használunk. • Egy hagyományos szatyor lebomlási ideje 300-400 év. • Ha csak az ország fele egy nap eggyel kevesebb ilyen zacskót használ, akkor 5 000 000 nejlonzacskóval kevesebb kerül a szemétbe egy év alatt. • A reusablebags.com honlap információi szerint a világon naponta megközelítőleg másfél milliárd ingyenes nejlonzacskót osztanak ki a vásárlóknak. • A magyarországi csomagolóipari vállalatok: – 2004-ben 8900, – 2005-ben pedig 9800 tonna műanyag zacskót és szatyrot gyártottak. A fenti adatok ismeretében válik egyértelművé a komposztálható zacskók jelentősége a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés szempontjából. Globális problémáról van szó, de a számokon végigfutva jól látható: a 10 milliós Magyarországon is olyan mennyiségről, akkora tételekről beszélhetünk (ha például az évente fölöslegesen elhasznált műanyag csomagolást vesszük alapul), amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. 5. A MAGYARORSZÁGI ÁRUHÁZAK EDDIGI LÉPÉSEI • A Tesco Magyarországon már 2005. nyarán bevezette a visszaváltható bevásárlótáskákat, továbbá papírtáskákat és lebomló szintetikus szatyrokat biztosítanak a környezettudatos vásárlóknak. Emellett 500 millió műanyag bevásárló szatyor felhasználásának megtakarítását tervezik a zöld klubkártyán gyűjthető pontrendszer bevezetésével, amelyek azon vásárlóknak járnak majd, akik újra felhasználják régi szatyrukat. • Az Auchan-ban 15 forintért árusítanak úgynevezett „zöld szatyrot”, melyet az ügyfélszolgálatokon ingyen kicserélik, ha megsérül, így sokszor újra felhasználhatóak. • A szupermarketekben és diszkontáruházakban általában eddig sem adtak ingyenes reklámszatyrot. • A Sparnál és a Plusznál hagyományosan tartósabb reklámhordtáskát kínálnak 30–35 forintos áron. • A Match döntött úgy, hogy a szatyrokra kivetett ökoadót a vásárlóira hárítja és 10 és 25 forintos áron kínál műanyag szatyrokat. • A Spar az összes üzletében bevezette a biológiailag lebomló és komposztálható, kukorica-alapú bevásárlótáskákat. A magyarországi áruházláncok láthatóan eddig is tettek – igaz, apró – lépéseket a környezetvédelmi szempontok érvényesítéséért. Feltételezhetően ebben a nyugat-európai anyavállalatok ottani kötelezettségei és a velük szemben megnyilvánuló elvárások is szerepet játszanak, illetve a kontinensen terjedő gyakorlat is ebbe az irányba hajtja őket, de a szabályok átalakításával, frissítésével, illetve a környezettudatos vásárlás igényének terjesztésével még komolyabb intézkedések és fejlesztések is elképzelhetőek a részükről. 6. NEMZETKÖZI PÉLDÁK • Európában elsőként Korzika, Afrikában pedig a tanzániai Dar Es Salaam városa döntött a műanyag szatyrok betiltása mellett. • 2007-ben a devoni Modbury az első brit város, amely megtiltotta a műanyag szatyrok használatát, ugyanis csak Nagy-Britanniában évente 13 milliárd műanyag szatyor kerül a háztartásokba, majd a szemétbe. • 2007-ben az amerikai városok közül elsőként San Franciscóban tiltották be a kőolajból előállított műanyag szatyrok használatát. Így csak újra feldolgozható papírzacskóba, a természetben lebomló műanyagba, vagy sokszor használható textil szatyorba pakolhatnak a vásárlók a boltokban. • Számos afrikai országban is betiltották már a műanyag zacskók használat: Ruandában és Eritreában akinél a repülőtéren műanyag szatyor van, elkobozzák. • Vallóniában 2010-től kezdődően betiltják a műanyag zacskók nagybani forgalmazását, 2012-től pedig már a kiskereskedelemben is papírzacskóba kell pakolni a megvásárolt árut.” Mellesleg az egyik áruházlánc által osztogatott szatyrot, amire ráírták, hogy biológialag lebomló műanyag, egyszer megpróbáltuk komposztálni… Nos, ez még nem járt teljes sikerrel, megsúgom. Nem tudom, mennyit kéne várni vele, de ha ősztől tavaszig nem bomlik le, akkor szerintem még nem teljes a siker. Szóval én a vászon szatyorra, fonott bevásárló kosárra és a többször használatos szatyrokra esküszöm továbbra is…. Annyira, hogy tavasszal mutatós és tartós szatyrokat gyártottam sajátkezűleg, maradék anyagokból, fa és nád fülekkel, amit párszáz forintért magad is beszerezhetsz hobbiboltban. A natúr fa füleket környezetbarát, vizes bázisú hobbylakkal és növényi alapú páccal kezeltem, hogy tartósabb és még szebb legyen. Ha elég anyagunk van, persze anyagából is varrhatunk erős fület vagy méteráru boltban kapható redőnygurtnihoz hasonló, erős, szövöt anyagból. Így biztosan sokáig tart, egydi darabunkat sokáig hordhatjuk. Trendi darabok készülhetnek színes vagy nyers vászonból és egyéb környezetbarát anyagból, például rafia-szerű hálós szövésű anyag is kapható méteru boltokban, vászon béléssel tartósabb és nem potyog ki a tartalma. Béleletlen vászon szatyor elkészítése még egyszerűbb. A füleket erős fém karikára is erősíthetjük, díszthetjük. Másik előnye, hogy még a kezdő hobbyvarróknak se okoz gondot az elkészítése. Akár a gyerkőcöket is bevonhatjuk, a készítésbe és a díszítésbe… Egy szórakoztató hétvégi program lehet a családnak és felüdülés a Földnek! Te mivel járulsz hozzá a műanyag szatyrok visszaszorításához? Hogyan és hová jársz vásárolni? A biológiailag lebomló zacskókról egyébként bővebben olvashatsz Tom Szaky: Hulladék-tudatosan c. könyvében (a szerk. megjegyzése utólag)

The post Zöld zacskókra szavaz a kormány? first appeared on Öko-Piac-Tér.net.

Kerékpárral itthon, Magyarországon – frissítve

Öko Ági — Tue, 18 Aug 2009 16:34:35 +0000

Bárhova is megyünk, érdemes előre tájékozódni, vagy akár kerékpáros térképet böngészni, hiszen mára szinte az egész országban vannak kiépített vagy legalábbis kerékpározásra alkalmas utak. Még most,ősszel is érdemes bringára ülni egy-egy túra kedvéért! A bringa márpedig hasznos! Az eredeti cím az az volt: “Akinek nincs ki a négy kereke”, de rájöttem, hogy ez nem a legjobb kezdés egy kerékpározást dicsőítő cikknek. Hiszen, nem arról szól, hogy mi, kerékpárosok bolondok lennénk, hanem arról, hogy kerékpárnak csak két kereke van! És bizony Budapesten kívül szinte mindenhol nagyon hasznos és fontos közlekedési eszköz,ha el akarsz jutni A pontból B-be. Persze, valaki ezt ma még vitatja a városvezetésben – mármint hogy a városban kerékpározók normálisak – , de szerencsére egyre több kerékpárút készül el, és több hazai kisvárosban szinte élni sem lehet a drótszamár nélkül. Vagy legalábbis úgy tűnik, hogy a városbeliek szinte nem is járnak mással. Valahol nincs más, valahol meg egyre többen visszatérnek minden nehézség ellenére is ehhez az egyszerű de hasznos eszközhöz. Európa nagyvárosaiban már évtizedek óta bevett szokás, nálunk is egyre elterjedtebb. Így voltunk tavaly (2008), mikor megérkeztünk éves nyaralásunk első helyszínére, Hajdúböszörménybe. Magunk is felraktuk Budapesten a Mi Autónk tetejére a két kerékpárt, abban a reményben, hogy talán hasznát vesszük. Nos, nem csalódtunk, sőt! Mindjárt az első napon kerékpárerdőt találtunk a városközpontban található egyik templom környékén, ahol éppen az éves Kenyér Ünnep zajlott. Úgy tűnt, mintha más közlekedési eszköz nem is lenne az alföldi kisvárosban. A városnézést és a fürdőbe járást is megkönnyítette, hogy saját kétkerekű járművel rendelkeztünk, és nagy örömünkre a városi utak kiépítése is kedvezett. Szinte mindenhol előzékeny autóvezetőkkel és lelkes helyi kerékpáros útitársakkal találkoztunk. Szállásunkon (Kocsis Apartman), mely egy helyi biofarmon helyezkedik el, szintén nem volt probléma a kerékpárok elhelyezésével, sőt a 2006-ban felújított fürdő előtt is számos kerékpár tárolóval találkoztunk. Ugyanígy, szinte az egész Alföldet bejártuk már két keréken és a Balaton-felvidék nagy részét. Mint a fenti példa is mutatja, hasonló jó példákkal országszerte lehet találkozni. A Balaton körül mára szinte teljesen kiépült a körbe vezető kerékpárút, vagy ha valahol a szó szoros értelmében vett épített kerékpárút hosszabb-rövidebb szakaszokon meg is szűnik, mindenképpen kis forgalmú mellékutakon folytatódik. Akár rövidebb, akár teljes Balaton-megkerülő túrára indulunk, kövessük a kijelölt utat, ahol lehet. Akár komoly edzésnek betudható túrákra is indulhatunk a Balaton-felvidék hegyei közt. Kerékpárutak és szállítás itthon Bárhova is megyünk, érdemes előre tájékozódni, vagy akár kerékpáros térképet böngészni, hiszen mára szinte az egész országban vannak kiépített vagy legalábbis kerékpározásra alkalmas utak. Sőt, talán jobban is járunk, mintha a helyi közlekedést, vagy autónkat próbáljuk meg igénybe venni a közlekedésre. Jobb, ha autónkat legfeljebb az odajutásra használjuk. Mi évek óta magunkkal visszük tetőcsomagtartón a kerékpárunkat. A kerékpár szállításhoz alkalmas apparát akár már kb. 5-6000 Forintért beszerezhető. Akkor sem kell lemondanunk a kerékpárról, ha vonaton kell eljutnunk a célunkig. A MÁV internetes és nyomtatott menetrendjében külön ikon jelöli azokat a járatokat, melyeken kerékpárszállító kocsi található, de szinte minden kocsiban van már erre kijelölt hely. Kipróbáltuk barátokkal és családosan is, működik a dolog. Külön jegyet kell váltani a pénztárnál (kb. egy IntrerCity pótjegy ára) és indulás előtt legalább fél órával érdemes a helyszínre érkezni a kerékpárral együtt. Két éve a Balaton déli partjára is így érkeztünk meg, nászútra) és jártunk már barátainkkal a Mátrában is. Buszok esetében sajnos nincs gyakorlatom, de feltételezem, a buszpályaudvarokon adnak felvilágosítást. Attól tartok, ez egyelőre nem megoldott… Jó hír, hogy sok Budapest környéki kisváros és falu úthálózata is kiválóan alkalmas a kerékpáros közlekedése így egy kisebb kirándulás kedvéért nem feltétlenül kell órákat utazni. A főváros néhány pontjáról induló HÉV (Helyi Érdekű Vasút) járatokon és a pályaudvarokról induló vonatok többségéről a környékbeli városokba, falvakba induló járatokon adott a kerékpárszállítás lehetősége. Jó példa a Dunakeszitől az északi határig vezető útvonal, mely a Dunakanyarban vezet végig, legtöbb helyen közvetlenül a parton: Göd, Sződliget, Vác stb. útvonalon, vagy a másik oldalon (a Duna másik partján) a Szentendréig és még tovább vezető útvonal is igen sok szépet tartogat számunkra. Természetesen más irányba is mehetünk, ahol van út. Budapesten gurulva A BKV által üzemeltetett buszokra (még alacsony padló esetén sem) biztosan nem lehet felszállni kerékpárral és a Metróra sem. Ha a környékünkön nincs kiépített kerékpárút érdemes körülnézni az interneten, hol kezdődik a legközelebbi, illetve létezik már nyomtatott kerékpárút térkép is budapesti viszonylatban. Ez nem csak a kiépített utakat, hanem a kerékpározásra alkalmas egyéb útszakaszokat is jelöli. Azt is, hogy hol tilos! Nem elhanyagolandó info, mert sajnos büntetnek, ha figyelmen kívül hagyod! Ha valahol van kijelölt kerékpárút, akkor viszont kötelező azt használni! A fővárosi kerékpározás előnyeire és visszásságaira, a helyi kerékpározásért folyó küzdelemre majd később visszatérünk…. Tény, ha a városi és gyakran a városok közötti közlekedésre a helyi és helyközi járatok helyett/mellett a kerékpárt használjuk, nem csak a gázkibocsátást csökkentjük, hanem formában maradunk, rugalmasan közlekedhetünk, és még a pénztárcánkat is megkíméljük garantáltan bio üzemanyag fogy csak :))) – Ahogy Norbi mondaná: „Ég a zsír”)

The post Kerékpárral itthon, Magyarországon – frissítve first appeared on Öko-Piac-Tér.net.