hulladékcsökkentés - Öko-Piac-Tér.net

Így fogd meg a pénzt a konyhában!

Öko Ági — Mon, 18 Sep 2017 12:12:51 +0000

Otthonunk és háztartásunk talán legtöbb hulladékot termelő egysége a konyha és az étkezés folyamata. Mindannyian eszünk, étel és víz nélkül nem sokáig húznánk. Nem kell viszont mindent hazavinnünk a boltból csak azért, mert ehető, még akkor sem, ha ingyen van. Hol tudod a hulladékot eleve megelőzni? Íme a lista. Ne csak azért, ne (v)egyél meg mindent, mert akkor az elhízás fenyeget, de azért is érdemes meggondolni, mert rendkívül sok pénzt dobunk ki, ha olyan ételt is megveszünk, amit aztán nem fogyasztunk el. De nem csak maga az el nem fogyasztott étel lehet idővel hulladék. Azzal együtt, hogy még mindig nagyon sok étel kerül a kukába, nem feltétlenül maga az ételmaradék jelenti a legnagyobb gondot a világban. A jó minőségű ételmaradék akár mehet is a komposztra vagy régen a háziállatok tüntették el. A száraz élelmiszer alapanyag, konzerv, amit fel se használtunk, de még jó akár adomány is lehet. Magyarországon a hipermarketek, éttermek és üzletláncok pazarló megsemmisítési szokásától a Magyar Élelmiszerbank és több civil szervezet is fellép. Lásd a lista végén is. A legtöbb hulladékot az egyszer használatos csomagolások és tárolók adják, valamint a konyhai zöld hulladék szelektálásával is soványabb lesz a kukás zsák a hét végére. Ezzel persze, még messze nem pipáltunk ki mindent. Annak ellenére, hogy a gondos szelektálással is harmadára lehet csökkenteni a kommunális hulladékot, de még jobb, ha haza se viszed azt, ami rövid úton a kukában kötne ki. Összeállítottam egy listát, ami alapján bármikor könnyen felismerheted, hogyan kerül a hulladék a lakásodba. Ezzel együtt azt is leírtam, milyen alternatívákat érdemes választani, hogy elkerüld a hulladékot.. 1. Kevesebb és/vagy visszaváltható, többször használható csomagolás Akármennyire is kezdő vagy a hulladékcsökkentés terén, talán azzal nyerhetsz a legtöbbet, ha minél kevesebb csomagolást viszel haza. Az élelmiszer csomagolás és főleg a PET-palack és egyéb, elkerülhető csomagolás teszi ki a háztartási hulladék legnagyobb részét. Sajnos éppen ezek azok, amiket szinte csak percekig használunk. Ha nem befolyásolja a termék eltarthatóságát, vagy minőségét közvetlenül, akkor felesleges, de gyakran akkor is kiváltható, ha befolyásolná. Íme néhány alternatíva, amivel megelőzheted, hogy felesleges csomagolást vigyél haza. a. Az előző, vizes részben az újratölthető, többször használatos kulacsot már említettük. Ugyanígy, a saját kávés bögre, pohár a munkahelyen is megelőzheti a sok hulladékot. A műanyag palackok kiiktatásával nagyon megkönnyebbül a háztartás, ezért is szántam neki külön részt. b. üveges szószok és ételek, visszaváltható üveges italok a műanyag helyett – nálunk a mézes gazda is visszaveszi az üvegeit és újra tölti. az üveg újra tölthető vagy a szelektív gyűjtőbe dobva értéknövelően újrahasznosítható – műanyag és fém tubusos mustár, ketchup, szószok helyet, válaszd az üvegeset. Ha mégis a műanyag csomagolású a szimpi, legalább mosd ki és szelektáld, ha kiürült. c. vedd eleve kimérten, amit lehet, vigyél vászonzacskót – ha belefér, akkor üveget is a vásárláshoz – tudom, ez nem mindig egyszerű, és nem mindenhol kivitelezhető, de hozzá kell szokni… Az egyszer használatos műanyag zacskók kiiktatásával jelentős mennyiségű hulladéktól szabadulhatsz meg. Hány olyan termék van, aminek a csomagolása csak kell, míg hazaér az áru? Feltétlenül szükséges? Már itthon is egyre többen áttérnek a vászon zacskós megoldásra és arra, hogy viszik magukkal a tárolót. Nem kimondottan nehéz ügy, de ez már kicsit haladóbb megoldás. Ha már az egyszerűbb, könnyen kivitelezhető megoldások simán mennek, akkor érdemes belevágni. Valakinek ez könnyebb, valakinek más. Ezt még sokan, haladó zöldek is épp most tanulják. Persze, ha simán megy, az nagyon jó… 2. Konyhai maradék A csomagoláson kívül a másik, szintén sok felesleggel járó terület a konyhai feldolgozás és maga az étkezés. Íme néhány tipp, amivel megelőzheted, hogy sok étel menjen a kukába. a. A feldolgozás során keletkező zöld hulladék komposztálása újabb egyharmaddal csökkentheti a napi, heti hulladékot a háztartásban – ez a második legnagyobb hulladékgeneráló pont. Társasházban is lehet komposztálni és beltérben is, Ha aggódsz a szagok miatt, nézd meg ezt a videót…. Vagy tedd ki a balkonra, ha van. b. Írj menüt és bevásárló listát! – nézz körül otthon, mi hiányzik a hűtőből, kamrából a heti menühöz, vagy amit rendszeresen fogyasztotok. Van csomagolás nélküli alternatíva vagy más csomagolásban hasonló? próbáld ki. Vásárolj szükség szerint. c. Nem ízlett – van, hogy valami új dolgot veszel, és nem jön be? Előfordul a legjobb családban is. Vegyél belőle tényleg csak kóstolót, vagy, ha van rá mód, kóstold meg már az üzletben, piacon, amit instant meg lehet enni. Csak akkor vásárolj szokatlan dolgokat, ha megjósolható, hogy ízleni fog – olvasd el az összetevőket és próbáld elképzelni, a család hogyan reagál majd. Finnyásak és válogatósak a gyerekeid vagy a férjed? Gondold meg, mennyire érdemes kísérletezni rajtuk. Ha valószínű, hogy mind rád marad, tényleg csak pár dekát vigyél belőle. Így kevesebb vész kárba, ha mégsem válik be! Kóstoljatok valahol hasonlót. Ha a klasszikus receptek jönnek be, akkor válogass azokból. Néha jó újat kipróbálni, kísérletezni, de akkor elsőre csak keveset készíts az újdonságból. d. Megrendelt étel helyett helyben fogyasztás – ha teheted, edd meg helyben, amit választottál. Így nem kerül a háztartásba a csomagolás, vagy vidd haza másnapra saját edényben. Hanem megoldható, akkor is, a műanyag edényeket mosd el. A Food Not Bombs nevű kezdeményezés sok ételkihordós edényt átvesz kimosva. e. Hagyd a boltban, ha nincs időd feldolgozni – csak annyi árut vegyél, amit van esélyed feldolgozni. Ha gyorsan romlik, de tudod, hogy zsúfolt a naptárad, akkor gondold meg. Olyankor vegyél csak több árut, ha biztosan fel is tudjátok használni, el fog fogyni. A menütervezés segíthet, de nem mindig jön be az se. Néha nehéz megjósolni, hogy mikor, kinek, mi fog jól esni valójában. f. Ha fagyasztható, akkor fagyaszd le! – A nyers zöldségek közül szinte csak a burgonya nem bírja jól a fagyasztást . Sok maradékot is megmenthetsz az enyészettől, ha mélyhűtőbe teszed. A vendégsereg után megmaradt 3 napi maradékot nem akarjátok unalomig enni? No problem. Rakd be a mélyhűtőbe. Jól jön majd egy pörgős napon, mikor esélyed sincs főzni! g. Kutya, macska és egy egyéb állatfajták a ház körül, szomszédban – ha otthon vagy a szomszédságban, környéken vannak házi kedvencek és haszonállatok, akik szívesen vetik rá magukat a maradékra, zöld hulladékra, akkor ne sajnáld tőlük… Ha nem a tiéd, azért kérdezd meg a gazdát, hogy megeszi-e? Eheti-e? e. Fogyasztható még? A feltüntetett szavatosság és a fogyaszthatóság sok esetben nem fedi egymást. Ha nem büdös és penészes, nincs rossz mellékíze, akkor valószínűleg még ehető. Molyos lisztet azért ne egyetek, se zsizsikes gabonát… Gyakorlatilag minél szárazabb, annál tovább eltartható. Vagy fagyaszd le… A szavatossági kérdésről is írtam már többször és osztottam meg cikkeket a blogon. Az is megoldás, hogy a már felesleges, de tartós élelmiszereket felajánlod jótékony célra. Néhány civil szervezet éttermekből és zöldségesektől, élelmiszer boltokból is begyűjti – főleg tőlük nyugatabbra – a nap végén megmaradt, el nem adott ételt. Magyarországon az Élelmiszerbank non-profit szervezet foglalkozik ezzel többek között.

The post Így fogd meg a pénzt a konyhában! first appeared on Öko-Piac-Tér.net.

A csapból is ez folyik

Öko Ági — Fri, 08 Sep 2017 10:02:55 +0000

Naponta jönnek szembe velünk a vízzel kapcsolatos hírek a nagyvilágból. Már nem dughatjuk a fejünket a homokba. Szembe kell néznünk azzal, hogy a tiszta víz és főleg az ivóvíz kérdése globális krízissé nőtte ki magát. A megoldás viszont a kezünkben van, rajtunk is múlik, hogy lesz-e a jövőben ivóvizünk és az milyen lesz. Mit tehetsz azért, hogy más legyen, a saját szinteden? Most akkor igyunk vagy ne csapvizet? A világban körülnézve most hetek óta megint előtérbe került az élő vizek és az ivóvíz tisztaságának kérdése. Hol kevés van belőle (pl. Rómában), hol sok (USA hurrikán sújtotta területei, Dél-Ázsia), de a legtöbb helyen szennyezett és a hírek szerint műanyaggal van teli. Felmerülhet a kérdés, hogy akkor most egyáltalán biztonságos dolog csapvizet inni? A válasz itt, Magyarországon még mindig inkább igen, mint nem. Néhány szélsőségesen lemaradt és szegregálódott települést, nyomortelepet kivéve a hazai csapvíz minősége még mindig bőven elég jó minőségű annak ellenére, hogy jócskán találtak az élő vizekben mikro-műanyag részecskéket. Sőt, azzal is csökkentjük a további szennyeződést, ha leállunk az egyszer használatos műanyag palackokba zárt vizek fogyasztásával. Többek között ugyanis éppen ezeknek a palackoknak köszönhető, hogy a vizek tele vannak műanyaggal. Persze, más műanyag termékek is hozzájárulnak ehhez: műszálas ruhák, műanyagszemcsés tisztálkodó szerek és még egy sor más termék használata, amire talán nem is gondolnál. Íme a tegnapi videó az Instagram-on, hogyan kerül a vizekbe a műanyag: A shocking new investigation has found microplastic contamination in tap water in countries throughout the world. But what are microplastics? This video explains 🔊 #CleanSeas #BeatPollution #oceans #KeepItClear UN Environment (@unenvironment) által megosztott bejegyzés, 2017. Szept 7., 06:41 PDT A megoldás: kevesebb műanyag és vegyszer Mindennapjainkban át kell gondolnunk a gyakran vagy nem annyira gyakran használt dolgainkat. A konyhában, fürdőszobában használt tisztálkodó és mosószerek, takarító szerek leváltása természetesebb anyagokra. Talán itt van az átlag háztartásban a legtöbb vegyszer. Pedig a sokszor drága és egyre többféle vegyszer helyett nagyon jó házi alternatívák vannak és egyre több műanyag mentes használati eszköz: fa fogkefe, mosogató kefe és WC-kefe is kapható. A hulladékmentes.hu oldalon és Facebook oldalon érdemes körülnézni. egyre több tematikus Facebook csoport is indul. A tusfürdő kiiktatása már azonnal jóval kevesebb műanyagot jelentett nálunk is. Kevesebb, jó minőségű kozmetikum, lehetőleg üveg tárolóban. Ahol kicsi gyerek van, ott lehet,hogy tényleg nem annyira praktikus a sok vegyszer, igaz, az üveg holmit is érdemes elég magasra tenni, ahol nem éri el. Konyhai műanyag edények – ez még nálunk is kiiktatásra vár… Műanyag palackok – ezeket kivontuk a forgalomból Minél kevesebb műszálas ruha – sosem szerettem igazából, de azért akad… A ruházkodásról indult sorozatot ajánlom… 30 egyszerű tipp a műanyagok csökkentésére… Hulladékmentesen iszunk Ha mégsem igazán bízol a csapvíz minőségében, akkor egy házi víztisztítóval akkor is jobban jársz, anyagilag is és egészségileg is. A ma kapható házi szűrő rendszerek közül még a legdrágább is igen hamar megtérül, az olcsóbbak pedig biztosan. 15-20 000 Forint környékén már egészen jó szűrő rendszert vettünk és a fenntartása is kijött eddig évi 10 000 Forintból. Feltűnt, hogy sok helyen eltűntek egy időben az ivókutak? Nem csak nekem. Viszont most, mintha megint kezdenének felkerülni helyenként – ez is feltűnt. Több vidéki városban és itt, Budapesten is találkoztam már újra ivóvizes kutakkal. Játszóterek környékén és a kertvárosi környezetben biztosan. A belvárosban talán nem annyira jellemző. Elindult viszont olyan kezdeményezés, hogy a jó fej vendéglátó helyek vállalják a szájhúzogatás-mentes kulacs feltöltést és a hulladékmentesség jegyében egyre többen indulnak el otthonról saját, újratölthető, tartós kulaccsal. A hazai Minimal Mass nagy fába vágta a fejszéjét és feltérképezte a hazai ivókutakat is, majd térképen jelölték (2016). Ebből kifolyólag már egyre ritkábban kell itthonról vizet vinni. A környéken (16. kerület) is egyre több játszótéren és ponton van ivókút. Váltás tartós kulacsra Idén nyáron én is váltottam, mert totál elegem lett a nagy palackokból, amiket magammal cipeltem. Már évek óta fogyasztunk itthon tisztított csapvizet és többnyire magammal is vittem nagy, 1-2 literes vizes palackokban. Amíg a férjemmel ketten együtt évekig autóval indultunk reggel a közös munkahelyünkre, addig a nagy palack víz szállítása járható út volt. Igazság szerint nem is nagyon volt más mód arra, hogy napközben eleget igyunk. A munkahely időközben változott és közben felfedeztem, hogy van kisebb kulacsunk is. Korábban (2007-09), az egyik munkahelyemen már volt víztisztító. Itthon nem. Ha jól emlékszem, 2011 környékén lett itthon is, a szüleimnél, de lehet, hogy 1 évvel később. Fém kulacsunk is volt már évek óta, de idén tavasz óta használtuk egyre többet. A váltásnak több oka volt: Jelen voltam Bea Johnson tavaszi előadásán és mélyen elgondolkodtatott amit ott láttam. Nem kicsit. Sorban jöttek a cikkek egész nyáron a hulladékmentesség témában és úgy éreztem, ha már én is évek óta ezt az oldalt vezetem, hogy néz már ki, hogy műanyag flakonokkal futkosok?! A gyereknek is kellett az oviba egy rendes és könnyen kezelhető kulacs, amikor már melegebb lett az idő, mert az oviban magukkal viszik az udvarra és mindenki tölti a sajátját. Az ovi korábban már elnyerte a “Zöld Óvoda” címet -részben (a nyilvánvaló közelségen kívül) ez is szerepet játszott abban, hogy oda írattam be. Összekötöttük a kellemeset a hasznossal. Érdekes módon, ha szomjas, itthon is vizet iszik. Simán megy a csaphoz, tisztítóhoz és tölti a poharát. Ő már ebbe nőtt bele. Ezt szokta meg, látta tőlünk is. A családi minta is az, hogy vizet iszunk főleg. A fenti ok: nem akarok már sokat cipelni, megoldom másképpen. Idén az egész családot elláttam tartós fém kulacsokkal – ami ugyan csak fél literes, de a nyitása és zárása szinte gyerekjáték. A PET palackok meg mentek a szelektívbe. A palackozott víz csak egy jó biznisz – amíg hagyjuk Annak ellenére, hogy időnként felmerülnek problémák a hazai természetes vizekkel, az ivóvíz a legtöbb helyen még mindig elég jó és, mint fentebb írtam, házi módszerekkel is tovább javítható a minőség. Azt azonban már nem csak a környezetvédők mondják ki egyre gyakrabban, hogy a palackozott víz pénzkidobás és káros. Elég csak kiszámolni, mennyi pénz megy el egy átlagos háztartásban palackozott vízre és rájöhetünk, hogy mennyire drága. Arról pedig még szó se esett, hogy az előállítása mennyire drága és mekkora környezeti terhet jelent. Az elmúlt napokban posztolt, vízzel kapcsolatos cikkek és a téma margójára ajánlom az alábbi riport részletet elsőként, főként a második bekezdést a palackozott vizekről. Az idézet egy magyar származású fotóstól, Gárdi Balázstól származik, aki a víz témát dolgozza fel már évek óta (Facing the water crisis) “….. – A vízzel a legtöbb helyen gond van, vagy kevés van belőle, vagy túl sok. – Ez a két dolog csak a felszín, de ha mélyebbre ásol, sokkal érdekesebb a kép. Más, hasonlóan fontos témákat is lehetne találni; a víz problémakörét többek között a tét teszi elsődlegesen fontossá, ami nem kevesebb, mint a puszta létezésünk. Földünk elérhető vízkészleteit folyamatosan pazaroljuk és szennyezzük. Át nem gondolt döntéseink a termőföld eróziójához, elsivatagosodáshoz és hirtelen áradásokhoz vezetnek, aminek egyenes következménye sok esetben az éhínség, a népvándorlás és nem ritkán az ezeket követő fegyveres konfliktus. Vannak persze sokkal ritkábban publikált vonatkozásai is ennek a témának. Kevesebbet hallunk a palackozott víz előállítására szakosodott iparról, ami sokszor ezerszeres profitot termel néhány nemzetközi óriáscégnek, miközben a végtermék szállítása, illetve az irdatlan mennyiségű műanyag hulladék elképesztő mértékben szennyezi a környezetünket. Könnyen elfelejtjük, hogy palackozott víz, egy-két ritka kivételtől eltekintve, szinte nem létezett egy évtizede. (kiemelés tőlem!) Azt sem mindenki veszi észre, hogy a korábban mindenütt jelenlévő ivókútjaink eltűnnek, a jól karbantartott vízhálózatok minősége pedig sok esetben egyre több kívánnivalót hagy maga után. Persze, ha látjuk a gazdasági érdekeket és ismerjük a szereplőket, akkor kevésbé lepődünk meg azon, hogy ezek az érdekcsoportok akár politikai döntéshozókat is képesek kényük-kedvük szerint irányítani……” Forrás – itt olvashatjátok el a teljes interjút: boldogsag.net Miért éppen őt idézem? Balázst még a gimnáziumi évekből ismerem, azóta őt messze vitte innen az útja és sokat látott, sokat fotózott, főleg vizet vagy néha annak hiányát. Ez azonban főként azért érdekes, mert itt nőtt fel, Budapesten, majd bejárta a világot és nagyjából ugyanazt szűrte le tanulságként – részben saját, empirikus tapasztalatok alapján. Látta, fotózta. Szabadúszó fotósként ma már a téma nagykövete lett, ha lehet ezt mondani. Érdekes módon az elmúlt hetekben figyeltem fel erre a témájára tudatosan. Nem sokkal ezután szinte minden nap volt valami vizes téma a hírekben. Korábban (augusztusban) egy Facebook posztban már megosztottam egy TED előadását a YouTube-ról. Bár nem annyira friss anyag (2012-es előadás), de azért még mindig nagyon sok igazság és aktualitás van benne. Néhány dolgot azóta az élet megváltoztatott, aki olvas híreket, tudja, mi zajlik most a világban. A nagyjából 20 perces magyar nyelvű videó verzióból ugyan nem minden perc a víz témáról szól, de legalább egyszer érdemes végignézni, mert rendkívül tanulságos. Nem éppen egy habkönnyű leányregény. A palackozott víz témáról viszont már az előadásban is beszél (2012). Nálunk ez a téma akkor még nem kapott ekkora hangsúlyt, sokkal szűkebb réteg foglalkozott csak ezzel. (Lásd a következő szakaszt,) A fentebb idézett tavalyi interjút (2016 március), a videó megtekintése után a napokban olvastam el. Háttéranyag után kutatva, immár kicsit tudatosabban beleásva magam a Facing the Water Crisis (Nézzünk szembe a vízzel kapcsolatos problémával!) témába. A kiemelt rész ismét megragadta a figyelmemet (a többi is, de ezt kiemelten fontos kijelentésnek tartom). Ellepett bennünket a palackozott víz Nos, ha visszatekintünk a hazai közelmúltba, tényleg láthatjuk, hogy az utóbbi 15-20 év alatt szinte elleptek minket a palackozott ásványvizek, de hangsúlyosan az utóbbi 8-10 évben. Az elmúlt néhány évben nem véletlenül, itthon is egyre többen foglalkoztak a témával, de talán idén figyeltem fel először arra, hogy ez már a közmédiát is foglalkoztatja. Korábban inkább csak szűkebb, civil szervezeti szinten és életmód magazinoknál találkoztam ezzel a témával önkéntesként és dolgozóként. Szigorú értelemben kb. 2002 óta foglalkoztam öko témával, de valójában jóval előbb is. Ennek ellenére a palackozott víz téma és a hulladék kérdés még jó ideig nem került erősen a fókuszba. Valahogy nekem is úgy tűnik, hogy egyszerűen nem volt ennyi hulladék, mint most. Vagy csak nem foglalkoztunk vele… Találkozásom a víz témával Szigorúan véve 2002 őszétől egyre erősebben jelen volt az életemben a fenntarthatóság témaköre. Akkor a Budapesti Gazdasági Főiskolán felvettem a Környezetgazdaságtan tantárgyat. Előtte is volt néhány gazdasági egyetemet és főiskolát látogató kollégám, akitől már hallottam erről. Azért vettem fel a tantárgyat, mert már foglalkoztatott a téma. 2003-tól Elsőként a Mandala-Veda Kiadónál megjelent, A tested vízért kiált c. könyvben, aztán sorban egyre több könyvben, nyomtatott és online magazinban. Életmód könyv és magazin szerkesztőként elég sokat találkoztam a víz témával. 2009 óta, amikor a blog indult, mostanáig nem kapott igazán nagy publicitást a téma, bár a Víz Napjáról és a Föld Napjáról már nálunk is megemlékeznek. 2011 őszén ugyan magam is részt vettem a Zöld Fiatalok Egyesület Erdő Filmek fordításában és feliratozásában, amiben ez a – erózió, pusztítás – már téma volt, de még mindig nem nagyon léptünk ki a civil közegből. 2012-16 Ezután egy ideig szinte csend volt a témában, vagy legalábbis nem sok feltűnően új infó jutott el hozzám. Zajlott az élet, de egyszerűen nem rémlik, hogy ez a tömeg médiát nagyon megmozdította volna a hétköznapokban. 2017 A nyáron vagy tavasszal, szinte berobbant a téma újra. Hetek óta másról se hallok. Vagy csak azért, mert most erre fókuszálok? Tény, hogy egyre jobban feltűnt, hogy ma egy nagyobb hipermarketben járva ma már tényleg egész sorokat töltenek meg a műanyag palackos italok – nem csak víz, hanem a többnyire agyoncukrozott és végképp felesleges szénsavas italok. Nagyjából Bea Johnson érkezése körül egyre jobban zavart ez… A töredékét hasznosítjuk újra és úgy is szennyező Ma már minden üzlet lehet, amíg ez támogatjuk és hagyjuk. Minden megvásárolt palack vízzel egy szinte feleslegesen óriásra duzzasztott bizniszt is támogatunk. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a pénzünkkel szavazunk, és amíg vesszük, addig igényt formálunk rá. Előfordul persze, hogy néha van létjogosultsága olyan helyeken, ahol tényleg nehéz lenne megoldani a tiszta ivóvíz ellátást, de valószínű, hogy hazai pályán már nem sok olyan település van, ahol nincs tiszta ivóvíz. Városi környezetben már szinte elvétve. Falvakban még mindig sok helyen van fúrt kút és sokan használnak öntözésre esővizet is. Ezzel együtt, még mindig nagy forgalma van a palackozott víznek, pedig nagyon sokba kerül az előállítása: Tudtad, hogy 1 darab, 2 literes eldobható palack előállításához 6 liter víz 1/5 liter kőolaj 2 kWh áram! (60 pirítós elkészítésére elég áram) kell...

The post A csapból is ez folyik first appeared on Öko-Piac-Tér.net.

Zöld kalandozások a HuMuSz házban

Öko Ági — Tue, 11 Apr 2017 06:56:23 +0000

Ökofrankó beszélgetések a Humusz Házban Elõadássorozatunk célja, hogy a lakosság több információhoz jusson a legkülönfélébb fenntarthatósági témákkal kapcsolatban. Volt már eddig szó a reklámok hatásairól, a fogyasztás mozgatórugóiról és következményeirõl, hulladékos problémákról és lehetséges megoldásokról, illetve egyéb környezetvédelmi kérdésekrõl. A sort tovább folytatjuk – új témákkal, új előadókkal jelentkezünk. Meghívott előadóink beszélgetés formájában igyekeznek elmélyíteni a hallgatóság tudását, így a résztvevőknek is lehetőségük nyílik az őket foglalkoztató miértek és hogyanok felvetésére. Igyekszünk minél gyakorlatiasabb oldalról megközelíteni a témaköröket, hogy az érdeklődök a hétköznapok során is hasznosítani tudják az újonnan kapott ismereteket. Tovább a HuMuSz programokhoz…

The post Zöld kalandozások a HuMuSz házban first appeared on Öko-Piac-Tér.net.

Egy bőröndnyi holmi és nulla csomagolás – újratöltve

Öko Ági — Fri, 24 Mar 2017 15:22:13 +0000

Március 22-én az Ecolife szervezésében a Nulla Hulladék Otthon című rendezvény keretében az amerikai nulla hulladék (zero waste) életmód papnőjeként emlegetett Bea Johnson járt nálunk Budapesten, az ELTE előadótermében. Beáról és a család útjáról Bea Kaliforniában, San Francisco közelében él családjával és kis házi kedvencükkel egy csivavával. 2006-ban indultak el a hulladékmentes otthon megteremtése felé egy költözés kapcsán. Mivel elegük lett abból, hogy mindent csak autóval tudnak megközelíteni, úgy döntöttek, eladják a régi, nagy családi házukat. 1 évig, amíg rátaláltak új otthonukra, albérletben éltek és erre az időre a személyes ingóságaik nagy részét (80 százalékát) egy raktárban tárolták. Ekkor döbbentek rá arra, hogy milyen remekül elvannak a többi holmi nélkül, ezért annak nagy részét eladták vagy adományba adták, elajándékozták. 2008-ban költöztek be új otthonukba, ahová már csak egészen kevés holmit vittek magukkal. Bea ekkor határozta el, hogy ezután egy egészen más életmódot fognak folytatni. Kezdetben Bea férje kicsit tartott az új elhatározástól, de amikor rájött, mennyivel kevesebbet költenek, már megszűnt az ellenállása. A férj egyébként 2008-ban kilépett a munkahelyéről, hogy egy környezetgazdálkodással foglalkozó vállalkozást indítson így egy kicsit össze is kellett húzni a nadrágszíjat. Már évek óta lelkesen tanulmányozták a kapcsolódó irodalmat, videókat, ami szintén segített az elhatározásukban. A kezdet néha nehéz Rendkívüli humorral és öniróniával mesélt a kezdeti kísérletezésekről, amikor még nem ment minden zökkenőmentesen. Megpróbált szinte mindent természetes módon helyettesíteni, de néhány kísérlet bizony balul sült el kissé: egy ideig ecetet és szódabikarbónát használt hajmosáshoz, ami egyrészt sajnos kissé tönkre is tette a frizuráját, de végül az vetett véget a kísérletnek, hogy a férje megelégelte , hogy mindig ecetszagúan fekszik be mellé az ágyba és kifakadt. Egy másik alkalommal egy ajakduzzasztó hatású szájfényt próbált meg csalánnal helyettesíteni. Egy videót látott az interneten, onnan vette az ötletet. Nos, egy igen fájdalmas élmény után letett a folyatásról… (Vizuális ember lévén és más csalános tapasztalatokkal a hátam mögött átéreztem az élményt.) Egy harmadik alkalommal egy túlélő praktikát oktató workshop után egy zúzmó fajtával kísérletezett, ami a WC-papírt lett volna hivatott kiváltani. Sajnos otthoni körülmények között ez gyorsan kiszáradt és olyan lett, mint a dörzsi szivacs. Kitalálhatjuk. ezután visszatértek inkább egy környezetbarát módon előállított papírhoz. Egy saját készítésű szempillafesték elsőre végigfolyt az arcán néhány óra után és a barátnői nem szóltak neki. Azóta nem barátnők, viszont sikerült kikísérletezni egy javított verziót a sminkből. Ezután végül megtalálták az egyensúlyt és sikerült összeválogatni olyan termékeket és megoldásokat, melyeket a mai napig használnak. Együtt megvalósítottak egy alaposan minimalizált, valóban egészen minimális hulladékot termelő otthont és Bea világszerte turnézik és bemutatja a családéletét, beszámol a tapasztalatairól. Budapesten is rengeteg, elképesztő fotóval mutatta be otthonukat és életüket. Az előadás végén, másokat bizony zavarba ejteni képes, kényes kérdésekre is hihetetlen bájjal és humorral, nyíltan válaszolt. Fejenként egy bőröndnyi holmi Egy költözés döbbentette rá a családot, mennyi felesleges holmival rendelkeznek és ez segített meghozni a döntést, hogy a tárgyaik nagy részétől megváljanak. Fejenként egy kézipoggyásznyi holmit tartottak meg, melyet, ha elutaznak, magukkal vihetnek. Mindent. Mindenüket, amit megtartottak a saját poggyászukba zsúfolás nélkül be tudnak pakolni, és amikor elmennek nyaralni, egy hálózaton keresztül kiadják a lakást. Minimális pipere holmi és kellék egészíti ki a fejenként kb. 15 darab, jól kombinálható felsőruházatot, és 4-5 pár lábbelit. Csak akkor vesznek bármiből másikat – azt is használtan – ha elkopik, elszakad. Teljesen natúr kozmetikumok – nulla csomagolás Néhány kivételtől eltekintve, szinte mindenből egy natúr, csomagolásmentes változatot használnak. Arcápolásra tiszta, hidegen sajtolt napraforgó olaj vagy olíva, arcpirosítónak kakaópor, szemfestéknek égetett mandula és szén (saját receptje van, amit a könyvében megoszt) és mindenféle egyéb célra egy csomagolásmentes natúrszappant használ az egész csald. Takarításhoz ecet és szódabikarbóna és szintén ez a natúr szappan az összes szer. A fából készült fogkefe, dörzsi kefe – sörte nélkül – komposztálható. De nagyjából minden organikus és csak kevés van belőle. A család eszközökből is nagyon keveset használ, de nagyjából minden üveg, fém, karton vagy fa. Szalvéta és zsebkendő csak textil van. A legtöbb használati tárgyuk örök garanciás termék, amit, ha tönkremegy, a gyártó vagy forgalmazó megjavít vagy kicserél. Ételeket és sok mást is üveg vagy fém edényekben, tárolókban tartanak. A hűtő és mélyhűtő is átlátható fiók – bevallom, itthon még csak fiókos hűtőt láttam, az ő megoldásukat soha. Kevesebb költség – több élet A család élete a minimalizált hulladék miatt lényegesen olcsóbbá is vált. Bea saját bevallása szerint 40 százalékkal kevesebbet költenek összesen és a csomagolás nélküli termékek is legalább 15 százalékkal olcsóbbak, mint a csomagoltak. Saját weboldalán (ZeroWasteHome.com) megtalálhatod a hozzád legközelebb található csomagolásmentes boltot, bárhol a világon – ha még sincs rajta, írj neki! Az így felszabaduló pénzt a saját életükre, utazásra és új tapasztalásokra költik: kerékpár túrák, hegymászás, ejtőernyőzés –csak néhány sport, amit űznek. Életük középpontjában az élmények állnak a tárgyak helyett. A csökkentési lépcsők – az 5 R, ahogy Bea nevezi 1. Mondj nemet a feleslegre (Refuse) A vásárlásoddal, elfogadásoddal arra szavazol, hogy egy termékre szükség van és igényt teremtesz. Ha nemet mondasz rá – és minél többen teszik ezt – viszont azt közvetíted, hogy arra nincs szükség. Ilyenek az ingyenes dolgok, a reklám anyagok, szóróanyagok is – ő a névjegyekre is nemet mond. Gyermekeit is évek óta arra neveli, hogy ne fogadjanak el party ajándékokat és egyéb felesleges holmikat, amikből később csak kacat lesz. Azt mondja, ráadásul sokkal nagyobb ereje van, mikor egy kisgyerek mond nemet. 2. Csökkents, ahol lehet (Reduce) . . A család háziállata is kompakt méretű: egy apró termetű chihuahua, ahogy Bea mondta viccesen: „A kutyát is lecsökkentettük.” Persze, ezen kívül, mint láttad, az éltük minden területén drasztikus csökkentést valósítottak meg, komoly megtakarítással. A csökkentésre 208-ban a recesszió idején kezdtek el áttérni, önszántukból. 3. Használd újra (Reuse) Az eldobható helyett szinte mindenből a többször használatosat választják és használtat vásárolnak, amiből lehet – kivéve higiéniai termékek és feltételezhetően a fehérneműt – online vagy second hand boltban. A tárolókat is folyamatosan újra használják: mivel csomagolás nélkül vásárolnak, magukkal viszik a vásárláshoz is a saját tárolóikat. 4. Újrahasznosítás (Recycle) Egy egészen kis mennyiségű feleslegessé vált dolgot ők is szelektíven gyűjtenek: papírok, elhasználódott natúr karton mappák, üvegek, stb. Az elrongyolódott sportcipőt visszaviszik a boltba és leadják. 5. Komposztálás (Rot) A lebomló, zöld hulladékot komposztálják. Az eredmény: a sehova sem sorolható hulladék mennyisége évi egy liter/család. Letisztult hófehérség Ami leginkább megragadta a figyelmemet a hihetetlen minimalizmuson és renden túl, az a szinte vakító, tiszta fehérség, ami csakis ilyen tisztán mutat jól és érvényesül. Szinte minden helyiségben a fehér különböző árnyalatai uralkodnak a hálószobában, a gyerekek szobájában, a fürdőben és a konyhában, nappaliban is. Bár vannak nyomokban más színek is, a fehér a domináns. Nyilvánvalóan kifejező ereje és rendeltetése van annak is, hogy nem nagyon van más szín a házban, mégsem ridegséget, hanem inkább egyfajta frissességet sugároz. A teljes fehérséget natúr fa és szövet felületek oldják, 1-2 színesebb folt. Ha valaki idegenkedik az ilyen nagy fokú fehérségtől, ez nyilván nem kötelező eleme a minimalizmusnak, de ezek szerint ők úgy döntöttek, hogy a színeket is kidobják. Világszerte hódít a minimalizmus Nem csak Bea Johnsont ragadta magával a minimalizmus iránti szenvedély. Manapság kezdi világméretűvé kinőni magát a tendencia. Egyre többen mondanak nemet a feleslegre. Eközben New Yorkban Lauren Singer egyetemistaként vágott bele, szintén az USA-ban, de New York-ban a hulladékmentes életbe. Ő rendkívül fiatal, ennek ellenére hasonlóan kevés hulladékot termel, mint Bea Johnson. Neki 2 éves hulladéka fért el egy kisebb méretű csatos üvegben, igaz, ő egyelőre ezt egyedül termelte ki. Az üvegben csak azok a dolgok vannak, amit már végképp nem tudott sehová se tenni: se szelektálni, se felhasználni, hasonlóan, mint Bea és családja. Európában Az EU-s célkitűzésekben is szerepel a hulladékcsökkentés, de az angol származású Karen Kingston, aki egyébként Bali szigetén lett szerelmes a minimalista életmódba is a drasztikus csökkentés mellett tette le a voksát. Hazai olvasók már 2 könyvét is olvashatták. Ezen kívül Európa nyugati felén is divattá vált az önkéntes minimalizmus. A japán minimalizmus A japánok egyébként is híresek minimalista felfogásukról és filozófiájukba, vallásukba évszázadok óta beépült a Zen Buddhizmus révén. Ezzel együtt ma újra hódít egy extrém minimalista felfogás és életmód. Hazánkban talán Marie Kondo írónő könyvei kapcsán kaphatunk ebből ízelítőt, aki rendteremtési módszerével vált mára világhírűvé. Módszere a neve után Konmari módszerként ismert. Hazánkban eddig 2 könyve jelent meg. Hogyan valósítsd meg itthon? A magyar előadók között jelen volt Kump Edina a Hulladékmentes.hu oldal vezetője, aki jelenleg itthon, Magyarországon döntött a hulladékmentes élet mellett párjával. Budapesttől nem messze élnek egy kisvárosban, de hasonló eszközöket használ, mint Bea Johnson és Lauren Singer és rajta keresztül elérhetők mások számára is ezek az eszközök. Edina 2 éve döntött a csökkentés mellett, mikor környezeti neveléssel foglalkozott és úgy érezte, nem teheti, hogy bort iszik és vizet prédikál. Mára határozottan és kitartóan halad a célja felé. Honlapján videókat is találhatunk és bemutat egy lakáson belüli gilisztakomposztálót is. Mint elmondta, egyik napról a másikra költözött be egy társasházba,de a komposztást nem akarta feladni és ezért utánajárt, hogyan lehet ezt beltérben megvalósítani. (Néhány évvel ezelőtt hasonlót a Messzelátó Egyesület irodájában – pontosabban náluk a gangon – láttam,valamint egy amerikai műsorban is. Edinán kívül több hazai előadó és ismert személy is jelen volt – az est házigazdája Bombera Krisztina, aki családjával New Yorkban élte meg azt,hogy nem is volt más választása, mint a környezettudatos élet, ha beakart illeszkedni a lakó környezetébe. Egy kerekasztal beszélgetésben jelen volt Vadon János rádiós, az FKF Zrt. szóvivője, és a HuMuSz (Hulladék Munkaszövetség) elnöke, Urbán Csilla is . Mindannyian beszámoltak a hazai megoldási lehetőségekről. Újrahasználati központokról, a HuMuSz hulladék csökkentési programjáról is. (10 lépés a nulla hulladék felé – ez egyébként sokban hasonlít a 2 hete közzé tett 15 pontos listámhoz). Mindannyian hozzátették, hogy senki nem várja, hogy mindenki máról holnapra megvalósítsa mindezt. Ez egy út, aminek a lépéseit fokról fokra valósíthatjuk meg. A lényeg, hogy elinduljunk és tegyünk valamit. Reméljük, hogy a hazai példa másokat is inspirál és bátorít majd arra, hogy a saját éltükben legalább egy részét megvalósítsák annak, amit ők már elértek.

The post Egy bőröndnyi holmi és nulla csomagolás – újratöltve first appeared on Öko-Piac-Tér.net.

A világ szemete számokban

Öko Ági — Fri, 24 Feb 2017 15:03:07 +0000

A világstatisztikákat nézve éves és napi szinten, kijelenthetjük, hogy az emberi faj a legkártékonyabb élőlény a Föld nevű bolygón. Fogyasztásra épülő társadalmunk egész egyszerűen belepi a bolygót szeméttel és irdatlan mennyiséget használ el a bolygó természeti kincseiből. Pazarlásunk egyszerűen nem ismer mértéket. Világ szintű és hazai felmérések, adatok szerint is hatalmas számokról beszélünk. Miközben a fejlett országok lakosai dúskálnak a javakban és az elhízástól szenvednek, addig a föld lakosságának majdnem 80 százaléka éhezik, nélkülöz és 1 százaléka a szó szoros értelmében véve éhen hal[1]. Az alábbi statisztikai adatokban a Föld összes lakója benne van a kisdedtől az aggastyánig. Az adatok egy része a Wikipedia-ról származik és az élő világstatisztikákból, míg más esetben a forrást megjelöltem. A National Geographic felmérése[2] szerint csak vízből életünk során átlagosan 1 millió litert folyatunk ki a csapból és napi 155 liter szennyvizet termelünk, ami évente 56 575 liter. Nem is beszélve a tisztálkodáshoz, higiéniához használt termékekről. Átlagosan 4239 tekercs WC-papírt használunk el, átlagosan 78 megélt életév alatt. Életünk során átlagosan 40 tonna szemetet termelünk, ami nagyjából megegyezik a hazai éves fél tonnás átlaggal[3]. A Humusz (Hulladék Munkaszövetség) 2009-es, nem reprezentatív hazai felmérése szerint a válaszadók 23 százaléka heti 40 liter szemetet termel, 9% heti 30 litert, 20% heti 20 litert, 23% heti 10 litert, kb. 25% heti 5 litert fejenként. Ebből éves szinten kb. 10 millió köbméter kommunális szemét jön össze, ami csak Magyarországon 2-2,6 millió tonna szemetet jelent a hivatalos adatok szerint[4].Világszerte ez évente 3 milliárd tonna szemetet jelent, így egy átlagos emberi élet (kb. 78 év) alatt ebből nagyjából 288 milliárd jön össze az egész bolygón. Ma már az ENSZ is aggódik a világ túlnépesedése miatt, mivel a Német Világnépesedési Alapítvány (DSW) jelentése szerint 2014 január 1-jén a Föld lakóinak száma meghaladta 7 202 951 000 főt, 2015-ben pedig – a Wikipedia[5] szerint: 7,257,407,000 főt. Az országok között Kína áll az élen 1,371,050,000 fővel, India a második helyen áll. Az ENSZ felmérései szerint a Kairói konferencia óta (1994. szeptember 5–13.) minden évben 75 millió emberrel lesz több a Földön. Ha a világ összes lakosságából, arányosan, 100 lelket egy faluba helyeznének el, a következő arányosság jönne ki: lenne közöttük 57 ázsiai, 21 európai, 14 amerikai (észak, közép, dél-amerikai), 8 afrikai (más források szerint 100 főre kivetítve ez 10 európai, 15 afrikai és 60 ázsiai lakost jelent, a többi más földrészek lakója.) A lakók közül 52 nő, 48 férfi lenne, 30 fehér, 70 nem fehér, 30 keresztény, 70 nem keresztény, 6 személy birtokolná az összvagyon 59 százalékát, és mind a 6 személy az USA-ból származna. A 100 személyből 80 élne omladozó faházban, 70 analfabéta lenne, 50 alultápláltságban szenvedne. 1 személy éppen meghalna, 1 pedig éppen megszületne, összesen 1 személynek lenne számítógépe és 1 személynek lenne egyetemi végzettsége[6]. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a Föld lakosságának nagyjából 80 százaléka éhezik és szegénységben él, míg a maradék 20 százalék osztozik a javak nagy részén, 6 százalék pedig a világ összvagyonának 59%-át birtokolja. A népesség folyamatos növekedése és a folyamatos fogyasztás évente 16 millió hektár erdő és 26 milliárd tonna termőtalaj eltűnését eredményezi, továbbá a folyók kiszáradásához, és a sivatagi területek megnövekedéséhez vezet (évi 6 millió hektár). Az újonnan születettek jellemzően nagyvárosokban és túlhasznált vidéki területeken koncentrálódnak. Évente 10 millió ember hal éhen, egymilliárd éhezik, 2 milliárd pedig nem jut tiszta, friss ivóvízhez! A http://www.worldometers.info oldalon nyomon követhetjük az aktuális statisztikákat.[7] A Worldometer adatai szerint a fosszilis energiahordozók végéig nem egészen 60-400 év van hátra, ha így folytatjuk. A legkevesebb az olajból van (kb. 59 évre elegendő, a legtöbb a szénből). Csak az USA-ban naponta közel 130 000 tonna élelmiszer kerül a kukába, ami közel 115 millió dollárba kerül, eközben a Földön élő gyermekek 78 %-a éhezik, összesen közel 800 millió ember (2015 július 28.), míg nagyjából 1,6 milliárd ember túlsúlyos (22%, vagyis több, mint a lakók egyötöde!) és több mint 530 millió ( kb. 7%) elhízott ember él a földön. Eközben naponta majdnem 30 000 ember hal éhen, vagyis évente több, mint 10 millió ember (majdnem 11 millió). Az elhízással kapcsolatos betegségekre csak az USA-ban naponta közel 500 millió dollárt költenek. A learatott gabona, szója és más termények 80 százalékát haszonállatok fogyasztják el. Csak Európában és az USA-ban naponta közel 45-50 millió dollárt költenek összesen az emberek kedvenceik etetésére és nagyjából napi 180 millió dollárt saját részre vásárolt testsúlycsökkentő programokra és termékekre, vagyis a túlfogyasztást további fogyasztással próbálják ellensúlyozni, igen drágán. Mint látjátok, irdatlan mennyiségű kommunális szemét keletkezik. Egy 2010-ben, az Európai Unióban végzett felmérés szerint[8] a szemét 38 százalékával területet töltöttek fel, 22 százalékát elégették, 25 százalékát újrahasznosították, és 15 százalékát komposztálták az uniós országokban. Tehát a lakók 38 százaléka kvázi szemétdombon él. Alig 5 éve még csak a keletkezett hulladék negyedét (jó esetben) hasznosították újra és 15 százalék lebomló hulladékot komposztáltak. A többi az égetőbe került vagy elásták a föld alá, holott ennél nyilván sokkal többet lehetne újra felhasználni, vagy eleve megmenteni az enyészettől. Az adatok és az eloszlás az Unión belül is eltéréseket mutat. Magyarországon a képződött kommunális hulladékot teljes egészében kezelik: 69 százalékát területfeltöltésre használják, 10 százalékát elégetik, 18 százalékáét újrahasznosítják, 4 százalékát pedig komposztálják. Az elmúlt években a statisztikák alapján némi javulás mutatkozik hazai szinten. A National Gegraphic 2008-as felmérése szerint is már élvonalban jártunk környezettudatosság terén és az Eurostat adatok is javuló tendenciára utalnak. 2012-ben az összes hulladék mennyiség már csupán 16 millió tonna volt, míg 11 évvel ezelőtt még 24 tonna feletti mennyiséget termeltünk. 2012-ben majdnem 558 000 tonna vegyipari és egészségügyi hulladékot, 2,3 millió tonna újrahasznosítható, közel 800 000 tonna növényi és állati eredetű, 98 000 tonna egyéb, 3 millió tonna vegyes, átlagos összetételű hulladékot, 227 tonna iszapot, és 8 millió tonna megkövült, ásványi hulladékot termeltünk nemzeti szinten. [1] http://www.stopthehunger.com adataiból merítve [2] 2010-es adatok – forrás: http://www.fokusz.info/index.php?cid=1862959364&aid=1156843281 [3] 2012-es adatok szerint – http://mno.hu/gazdasag/fejenkent-fel-tonna-szemetet-termelunk-evente-1063825 [4] forrás: http://www.humusz.hu/hirek/szolgaltatok/mennyi-hulladekot-termelsz-hetente/4583). [5] https://hu.wikipedia.org/wiki/Orsz%C3%A1gok_n%C3%A9pess%C3%A9g_szerinti_list%C3%A1ja [6] (Forrás: http://www.kamilla-amanda.eoldal.hu/cikkek/erdekes-statisztikak.html) [7] (Magyar nyelven a http://www.worldometers.info/hu/ oldalt keresd). [8] (Eurostat: https://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/index.html)

The post A világ szemete számokban first appeared on Öko-Piac-Tér.net.

Patchwork otthon és útközben

Öko Ági — Sat, 06 Aug 2016 13:21:48 +0000

Az angol papírsablonos foltvarrás alapjai és könnyen elkészíthető modellek Jessica Alexandrakis Ha szeretünk varrni, de nem akarunk naphosszat a varrógépünk mögött rostokolni, esetleg a barátokkal közös programnak tekintjük a varrást, az angol foltvarró technika könnyen hordozható darabjaival a nekünk való időtöltés. Öltögethetünk, amíg a gyerekünk szundikál, esetleg autóban, vonaton, buszon vagy repülőgépen ülve, várótermekben, vagy éppen a strandon – vagyis bármikor, amikor a kezünk egyébként tétlen lenne. A kötetből megtudhatjuk, hogyan állítsunk össze olyan varrókészletet, amelyben minden megtalálható, ami a varráshoz szükséges. Amikor befejezzük a munkát, csak összecsukjuk a készletet, és a munkadarab biztonságos helyen várja, míg újra elővesszük. Ha jól felkészültünk, a lehető legtöbbet hozhatjuk ki a varrásra fordítható szabadidőnkből, legyünk szinte bárhol. A világos, érthető magyarázatoknak és a munkamenetet lépésről lépésre bemutató fényképeknek köszönhetően gyorsan elsajátíthatjuk a szükséges ismereteket, és kezünk alatt szépséges minták kelhetnek életre. Ezekből tetszés szerint formálhatunk színpompás takarókat, párnákat, táskákat és még számos hasonló tárgyat. A sablonok elkészítésére, az alapanyagok kiválasztására, a fércelésre, az elemek összeerősítésére és a munkadarabok eldolgozására vonatkozó részletes információknak köszönhetően a könyv nagyszerű ihletforrás, amelynek segítségével biztosan megtaláljuk a nekünk való ötletet és elkészítjük saját, egyedi darabjainkat. Saját komment: Tuti tipp a tökéletes textil maradék hasznosításhoz – biztosan a legkisebb darabig hasznosíthatsz mindent és nincs többé hulladék. A legapróbb maradékot egy tűpárnába tömheted… (így így szoktam)… Kiadó:CSER KÖNYVKIADÓ ÉS KER. Kft. Oldalak száma:144 Borító:PUHATÁBLÁS, RAGASZTÓKÖTÖTT Súly:540 gr ISBN:9789632783390 Nyelv:MAGYAR Kiadás éve:2014 Illusztráció:VÉGIG SZÍNES FOTÓKKAL Ár – 3995 Ft a teljes bolti ár, de beszerzés helyétől függően változhat.

The post Patchwork otthon és útközben first appeared on Öko-Piac-Tér.net.

Avarégetés, avagy tombol a hülyeség kora

Öko Ági — Tue, 09 Oct 2012 20:30:49 +0000

Bűzös, marja a szemet, a hamuval nem tudunk mit kezdeni, mégis égetjük az avart. A jogszabályok általában lehetővé teszik, noha szembe megy az uniós rendelkezésekkel. Magyar „népszokás”, így csináljuk emberöltő óta akkor is, ha mérgező, értékes szerves anyagot rombol szét és mindenki utálja, legfőképp a háziasszonyok egy adag frissen mosott teregetésre váró ruhával. Pedig van más lehetőség is a kerti hulladékok ártalmatlanítására, mely nem mérgez és még hasznot is hajt. Mit tesznek a civilek és mit tesz a közigazgatás? A cikk folytatása

The post Avarégetés, avagy tombol a hülyeség kora first appeared on Öko-Piac-Tér.net.

Komposztáló kassal még környezetbarátabb lehetsz!

Öko Ági — Tue, 24 May 2011 18:08:32 +0000

Az elmúlt hetekben pihentünk egy kicsit a legutolsó börze után, kicsit kevesebb hír, újdonság volt a blogon. Az alábbi összefoglalót tegnap kaptam, és fogadjátok szeretettel. Remélhetőleg nagy hasznát veszitek! A legjobb környezetvédelmi megoldás: a komposztáló kas Kevesebb hulladék, több környezetkultúra, jó termőföld és saját élelmiszer! Itt az új, hazai elméből kipattant frappáns kerti találmány, mely komposztáló és veteményes egyben: a komposztáló kas! A komposztáló kas ötlete Gyulai Iván ökológustól származik, aki a gömörszőlősi oktatóközpont biogazdaságában fejlesztette ki a komposztáló kast. Ez a kasfonással készülő permakultúrás építmény egyaránt alkalmas a konyhai-, és a kerti zöld javak komposztálására, magas ágyás készítésére, illetve melegágyásként is tökéletesen funkcionál! Alkalmazása elsősorban olyan kertekben javallott, ahol kevés a hely, vagy nem jó minőségű – esetleg szennyezett – a föld (lsd. forgalmas út menti kertek, „városi tanyák”). A belső, 1 méter magas kör maga a komposztáló, a külső 40 centiméter magas kör pedig a veteményes. A komposztálóból szépen – a gravitáció hatására -, szétáramlanak a tápanyagok, folyamatosan táplálva a külső veteményes részt. Ha jó alapanyagokat komposztálunk, zöldségeink és fűszernövényeink gyors fejlődéssel és bő terméssel fognak minket megjutalmazni! A képen látható komposztáló kasban például 15 féle növényt találunk: kétféle paradicsom, karalábé, tárkony, lestyán, medvehagyma, fokhagyma, saláta, eper, szamóca, curry, levendula, zeller, körömvirág, zsálya, bazsalikom. Kasunk nemcsak biztonságos táplálékforrás, hanem a komposztálással egy csapásra harmadával(!) csökkentettük a kukába kerülő szemét mennyiségét is! Használjuk igény szerint: 1) A komposztáló kas, mint veteményes Veteményesként nagyon jó olyan növények számára, amelyek szeretnek csüngeni, és nem jó, ha a termésük a földre ér. Eper, paradicsom nagyon jól érzi magát benne. Már meglévő palántákat ültethetünk bele, tetszés szerint. Ajánljuk tová bbá a cukkinit, paprikát, salátát, karalábét, hagyma, fokhagyma, stb. Fűszernövényeket is ültethetünk bele, de mivel ezek kevésbé igénylik a gazdag tápanyag-ellátottságot, érdemes a kas mellé ültetni őket: levendula, zsálya, citromfű, körömvirág, menta… Ők segítenek majd a kártevőket is távol tartani! 2) A komposztáló kas, mint melegágyás Tavasszal melegágyként is használhatjuk, ilyenkor néhány hosszú vesszőből formáljunk boltívet, melyet fóliával takarunk. Ilyen esetben más a külső kör töltése, alulra és a belső körbe friss komposztálandó anyagot, trágyát rakjunk, hogy melegítsen. Minden magra ajánlott ez a melegágyás, csak figyelni kell az alkalmankénti szellőztetésre és a megfelelő páratartalomra. TIPP Ha nagyon tudatosak akarunk lenni, akkor a locsolást esővízzel oldjuk meg, így vizet is spórolunk, illetve növényeink is jobban fognak cseperedni! Hulladékcsökkentés, komposztálás, kertészkedés, ültetés, csíráztatás – egy helyben! Képek Összeállítási segédlet letölthető formában Összeállította: Hankó Gergely gergely@okopack.hu

The post Komposztáló kassal még környezetbarátabb lehetsz! first appeared on Öko-Piac-Tér.net.

Zöld iroda 3: megsemmisített iratból WC-papír – a jövő technikája a „Fehér Kecske”

Öko Ági — Fri, 12 Feb 2010 12:05:41 +0000

A legtöbb irodában – főleg közepes és nagyobb vállalkozásoknál éves szinten rengeteg hivatalos és bizalmas dokumentum keletkezik, melyeket lejárat után, adatvédelmi okokból meg kell semmisíteni. Még így is rengeteg papírhulladék keletkezik, amivel nem nagyon lehetett eddig mit kezdeni, de egy új találmány – a „fehér kecske” talán megoldja majd a problémát… Egy korábbi cikkben már adtunk példát arra, hogyan lehet a papírcsíkokat hasznosítani, de az új szerkezet egy minden eddiginél biztonságosabb és egyben környezetbarát megoldást kínál a titkos dokumentumok újrahasznosítására, házon belül!. Elsősorban közepes és nagyobb vállalkozáshoz tervezték azt az új, kissé túlméretezett iratmegsemmisítő berendezést, mely 40 db használt irodai A4-es papírból 1 tekercs WC papírt készít nem több, mint 30 perc alatt. A gép első lépésben papírdarálóként felaprózza, masszásítja az irodában már nem használt iratokat. Utána jöhet 30 perc sejtelmes várakozás és a végeredmény mint valami fantasztikus rajzfilmben egy tekercs WC papír. A valóságban ez egy mini papír újrahasznosító üzem, mely hagyományos papírfeldolgozás WC papírgyártást valósít meg egy összetett zárt szerkezetben. Automata jellege van így egy közepes vállalkozás, vagy közösség számára megtérülő beruházásnak tűnik. A közösség tagjai olyan alapszükségletű termékhez jut, mely kafetéria címen kitűnően felhasználható. A vállaltnak a hulladékkeletkezése kevesesbe kerül, hisz a papír hulladékot nem kell elszállítani. A szállítás pénzbe kerül, sőt a környezetet is terheli… A „Fehér Kecske” viszont helyben „megeszi” a felesleget és a végterméke azonnal használható… Nézd meg, hogyan működik: Zseniális :)) Forrás: Szelektiv.hu http://www.harmonet.hu/karrier/53384-csoro-a-ceg-wc-papir-irodai-hulladekbol.html

The post Zöld iroda 3: megsemmisített iratból WC-papír – a jövő technikája a „Fehér Kecske” first appeared on Öko-Piac-Tér.net.

Szelektív gyűjtésről gyerkőcöknek – Alma együttes

Öko Ági — Sun, 10 Jan 2010 11:10:30 +0000

Szelektív gyűjtésről szól az Alma együttes Szuperkukák című száma Leginkább a gyerekekhez szól a részben animációs animációs videoklip, mely játékosan tanítja a felnövő nemzedéket a szelektív gyűjtés fontosságára…

The post Szelektív gyűjtésről gyerkőcöknek – Alma együttes first appeared on Öko-Piac-Tér.net.