A világ szemete számokban

A világstatisztikákat nézve éves és napi szinten, kijelenthetjük, hogy az emberi faj a legkártékonyabb élőlény a Föld nevű bolygón. Fogyasztásra épülő társadalmunk egész egyszerűen belepi a bolygót szeméttel és irdatlan mennyiséget használ el a bolygó természeti kincseiből.

Pazarlásunk egyszerűen nem ismer mértéket. Világ szintű és hazai felmérések, adatok szerint is hatalmas számokról beszélünk. Miközben a fejlett országok lakosai dúskálnak a javakban és az elhízástól szenvednek, addig a föld lakosságának majdnem 80 százaléka éhezik, nélkülöz és 1 százaléka a szó szoros értelmében véve éhen hal[1]. Az alábbi statisztikai adatokban a Föld összes lakója benne van a kisdedtől az aggastyánig. Az adatok egy része a Wikipedia-ról származik és az élő világstatisztikákból, míg más esetben a forrást megjelöltem.

A National Geographic felmérése[2] szerint csak vízből életünk során átlagosan 1 millió litert folyatunk ki a csapból és napi 155 liter szennyvizet termelünk, ami évente 56 575 liter. Nem is beszélve a tisztálkodáshoz, higiéniához használt termékekről. Átlagosan 4239 tekercs WC-papírt használunk el, átlagosan 78 megélt életév alatt.

Életünk során átlagosan 40 tonna szemetet termelünk, ami nagyjából megegyezik a hazai éves fél tonnás átlaggal[3]. A Humusz (Hulladék Munkaszövetség) 2009-es, nem reprezentatív hazai felmérése szerint a válaszadók 23 százaléka heti 40 liter szemetet termel, 9% heti 30 litert, 20% heti 20 litert, 23% heti 10 litert, kb. 25% heti 5 litert fejenként. Ebből éves szinten kb. 10 millió köbméter kommunális szemét jön össze, ami csak Magyarországon 2-2,6 millió tonna szemetet jelent a hivatalos adatok szerint[4].Világszerte ez évente 3 milliárd tonna szemetet jelent, így egy átlagos emberi élet (kb. 78 év) alatt ebből nagyjából 288 milliárd jön össze az egész bolygón.

Ma már az ENSZ is aggódik a világ túlnépesedése miatt, mivel a Német Világnépesedési Alapítvány (DSW) jelentése szerint 2014 január 1-jén a Föld lakóinak száma meghaladta 7 202 951 000 főt, 2015-ben pedig – a  Wikipedia[5] szerint: 7,257,407,000 főt. Az országok között Kína áll az élen 1,371,050,000 fővel, India a második helyen áll. Az ENSZ felmérései szerint a Kairói konferencia óta (1994. szeptember 5–13.) minden évben 75 millió emberrel lesz több a Földön.

Ha a világ összes lakosságából, arányosan, 100 lelket egy faluba helyeznének el, a következő arányosság jönne ki: lenne közöttük 57 ázsiai, 21 európai, 14 amerikai (észak, közép, dél-amerikai),  8 afrikai (más források szerint 100 főre kivetítve ez 10 európai, 15 afrikai és 60 ázsiai lakost jelent, a többi más földrészek lakója.) A lakók közül 52 nő, 48 férfi lenne, 30 fehér, 70 nem fehér, 30 keresztény, 70 nem keresztény, 6 személy birtokolná az összvagyon 59 százalékát, és mind a 6 személy az USA-ból származna.

A 100 személyből 80 élne omladozó faházban, 70 analfabéta lenne, 50 alultápláltságban szenvedne. 1 személy éppen meghalna, 1 pedig éppen megszületne, összesen 1 személynek lenne számítógépe és 1 személynek lenne egyetemi végzettsége[6].

Ez nagyjából azt jelenti, hogy a Föld lakosságának nagyjából 80 százaléka éhezik és szegénységben él, míg a maradék 20 százalék osztozik a javak nagy részén, 6 százalék pedig a világ összvagyonának 59%-át birtokolja. A népesség folyamatos növekedése és a folyamatos fogyasztás évente 16 millió hektár erdő és 26 milliárd tonna termőtalaj eltűnését eredményezi, továbbá a folyók kiszáradásához, és a sivatagi területek megnövekedéséhez vezet (évi 6 millió hektár). Az újonnan születettek jellemzően nagyvárosokban és túlhasznált vidéki területeken koncentrálódnak. Évente 10 millió ember hal éhen, egymilliárd éhezik, 2 milliárd pedig nem jut tiszta, friss ivóvízhez! A http://www.worldometers.info oldalon nyomon követhetjük az aktuális statisztikákat.[7]

A Worldometer adatai szerint a fosszilis energiahordozók végéig nem egészen 60-400 év van hátra, ha így folytatjuk. A legkevesebb az olajból van (kb. 59 évre elegendő, a legtöbb a szénből).

Csak az USA-ban naponta közel 130 000 tonna élelmiszer kerül a kukába, ami közel 115 millió dollárba kerül, eközben a Földön élő gyermekek 78 %-a éhezik, összesen közel 800 millió ember (2015 július 28.), míg nagyjából 1,6 milliárd ember túlsúlyos (22%, vagyis több, mint a lakók egyötöde!) és több mint 530 millió ( kb. 7%) elhízott ember él a földön. Eközben naponta majdnem 30 000 ember hal éhen, vagyis évente több, mint 10 millió ember (majdnem 11 millió). Az elhízással kapcsolatos betegségekre csak az USA-ban naponta közel 500 millió dollárt költenek. A learatott gabona, szója és más termények 80 százalékát haszonállatok fogyasztják el. Csak Európában és az USA-ban naponta közel 45-50 millió dollárt költenek összesen az emberek kedvenceik etetésére és nagyjából napi 180 millió dollárt saját részre vásárolt testsúlycsökkentő programokra és termékekre, vagyis a túlfogyasztást további fogyasztással próbálják ellensúlyozni, igen drágán.

Mint látjátok, irdatlan mennyiségű kommunális szemét keletkezik. Egy 2010-ben, az Európai Unióban végzett felmérés szerint[8] a szemét 38 százalékával területet töltöttek fel, 22 százalékát elégették, 25 százalékát újrahasznosították, és 15 százalékát komposztálták az uniós országokban. Tehát a lakók 38 százaléka kvázi szemétdombon él. Alig 5 éve még csak a keletkezett hulladék negyedét (jó esetben) hasznosították újra és 15 százalék lebomló hulladékot komposztáltak. A többi az égetőbe került vagy elásták a föld alá, holott ennél nyilván sokkal többet lehetne újra felhasználni, vagy eleve megmenteni az enyészettől. Az adatok és az eloszlás az Unión belül is eltéréseket mutat.

Magyarországon a képződött kommunális hulladékot teljes egészében kezelik: 69 százalékát területfeltöltésre használják, 10 százalékát elégetik, 18 százalékáét újrahasznosítják, 4 százalékát pedig komposztálják. Az elmúlt években a statisztikák alapján némi javulás mutatkozik hazai szinten. A National Gegraphic 2008-as felmérése szerint is már élvonalban jártunk környezettudatosság terén és az Eurostat adatok is javuló tendenciára utalnak. 2012-ben az összes hulladék mennyiség már csupán 16 millió tonna volt, míg 11 évvel ezelőtt még 24 tonna feletti mennyiséget termeltünk. 2012-ben majdnem 558 000 tonna vegyipari és egészségügyi hulladékot, 2,3 millió tonna újrahasznosítható, közel 800 000 tonna növényi és állati eredetű, 98 000 tonna egyéb, 3 millió tonna vegyes, átlagos összetételű hulladékot, 227 tonna iszapot, és 8 millió tonna megkövült, ásványi hulladékot termeltünk nemzeti szinten.

[1]  http://www.stopthehunger.com adataiból merítve
[2]  2010-es adatok – forrás: http://www.fokusz.info/index.php?cid=1862959364&aid=1156843281
[3]  2012-es adatok szerint – http://mno.hu/gazdasag/fejenkent-fel-tonna-szemetet-termelunk-evente-1063825
[4] forrás: http://www.humusz.hu/hirek/szolgaltatok/mennyi-hulladekot-termelsz-hetente/4583).
[5] https://hu.wikipedia.org/wiki/Orsz%C3%A1gok_n%C3%A9pess%C3%A9g_szerinti_list%C3%A1ja
[6]  (Forrás: http://www.kamilla-amanda.eoldal.hu/cikkek/erdekes-statisztikak.html)
[7] (Magyar nyelven a http://www.worldometers.info/hu/ oldalt keresd).
[8] (Eurostat: https://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/index.html)