Életmód,  Hulladék nélkül,  Környezetvédelem

Világítástechnikai alapok 2: Az izzók színképe

Az előző részben az emberi lélek melegség iránti vágyáról írtunk az izzók kapcsán. Hogyan állapíthatjuk meg a vásárláskor, melyik a meleg fényű izzó és mit is jelent ez valójában? Miért más a kompakt izzó mint a neon cső és miért jobb a szemnek? Nem minden kompakt izzó hideg fényű és nem minden hagyományos izzó meleg fényű…

 

blue-light-globe-bayonet-fitting
Egy hideg színű hagyományos izzó…

Sajnos, még ma is sokan azzal érvelnek a kompakt izzók ellen, hogy hideg a fénye, vibrál és bántja a szemet, a lelket, pedig a jobb minőségű izzók már teljes színspektrummal világítanak, emberi szemmel láthatóan nem vibrálnak és csendesek.

Sokan még ma is összekeverik a neoncsövekkel, ezért idegenkednek tőle, pedig a kompakt izzóknak a technikai felépítése is teljesen más és másképpen működnek. A hagyományos fojtótekerccsel működtetett fluoreszcens izzók, vagyis neoncsövek jobban vibrálnak, mivel nincs meg a wolframizzókhoz hasonló tehetetlenségük, és így a hálózati frekvenciával megegyező frekvencián rezegnek, ami valóban fárasztja és zavarja a szemet. Az átlagos neoncsövek keskeny tartományban sugároznak, fényük pedig hideg, zöldes-kékes árnyalatú, ami enyhe labor-hangulatot idéz elő….

A mai modern kompakt fénycsövekben azonban általában már speciális, széles spektrumú fluoreszcens réteget alkalmaznak, amelynek színe természetes világítást biztosít az emberi szem számára és nem vibrálnak láthatóan, ugyanis az izzó működtetését nem a hálózati 50 Hz-re hangolt fojtótekercs, hanem egy kapcsolóüzemű elektronika biztosítja, amely általában 10000 Hz frekvencián dolgozik.

Honnan tudjuk, hogy a megvásárolni kívánt fényforrás milyen fényt fog adni és miért fontos ez?

planck
Fekete sugárzók színe a szabványos színdiagramban
Incand-3500-5500-color-temp-comparison
Fényforrások összehasonlítása

A fényforrások világítástechnikai értékelésénél a sugárzott fény erősségén kívül annak színe is lényeges. Az izzók fényének, színének jellemzésére két paramétert használnak.

A mesterséges fényforrások kisebb-nagyobb mértékben eltorzítják a természetes színeket. Ezt a színtorzulást jellemzik a színvisszaadási indexszel (jele: Ra),, melynek 0-tól 100-ig terjedő skáláját úgy alakították ki, hogy a természetes fényforrás, az úgynevezett “fekete test sugárzó” színvisszaadási indexét vették 100-nak (a Nap is fekete test sugárzónak tekinthető). Ez a mérőszám azt határozza meg, hogy a mesterséges fénnyel megvilágított felületet mennyire látjuk színhelyesnek. Minél kisebb valamely fényforrás esetén az index értéke, annál inkább torzulnak az általa megvilágított felületek színei. A 100-as érték tökéletes színfelismerést biztosít, a 80-as jó, 40-es érték alatt a színek már gyakorlatilag felismerhetetlenek. A hagyományos wolframizzó is fekete test sugárzónak tekinthető és ezért annak színvisszaadási indexe közel 100.

A másik minőségi mutató az izzó színhőmérsékletét adja meg. Egy izzó fekete test színe a színhőmérséklettel, vagyis azzal a hőmérséklettel írható le, amelyen a fekete test izzik (egysége a Kelvin fok, °K). Ha egy valóságos fényforrás fényének spektruma nem egyezik meg pontosan valamely izzó fekete testével, de attól nem tér el nagymértékben, akkor a fényforrást a hozzá megjelenésében leginkább hasonlító fekete testtel jellemezhetjük (korrelált színhőmérséklet).

Kelvin Temperature Chart

Az emberi szem számára a nap fénye (kb. 5000 °K) a legtermészetesebb, a derült északi égbolt színhőmérséklete (természetes világítás) 6000 K feletti értékű. A mesterséges világításra használt fényforrások színmegjelenésük alapján az alábbi táblázat szerinti három csoportba oszthatók.

A wolframizzók színhőmérsékleti tartománya 2700-2800 °K között változik, így a meleg fényt adnak, fénye közel teljes színspektrumú. A modern, jobb minőségű kompakt fénycsövek színe hasonló. 3300 °K alatt kimondottan meleg (vöröses tónusú), 3300-5300 °K között semleges, e felett hideg (kékes tónusú) világításról beszélhetünk.

Az utóbbi években gyártott fényforrásokon mind a színvisszaadási index, mind a színhőmérséklet mutatószáma megtalálható, általában a gyártó cég neve vagy a gyártmány típusa mellett egy háromjegyű szám formájában.

Ha egy izzó dobozán a 830-as számot találjuk, az első szám mellé egy nullát kell írnunk
(8 0=80) ez adja meg a színvisszaadási indexet. A 80-as érték jónak számít, nyugodtan megvásárolhatjuk, ha a fényforrás mellett nem akarjuk kifejezetten színek összehasonlítását elvégezni.

A következő két szám (30) mellé két nullát kell írnunk, ez adja meg a színhőmérsékleti értéket Kelvin-fokban (30 00=3000 °K). Jelenlegi konkrét esetünkben ez csak a szemünk által érzékelt, vörösben gazdag, az izzószálas fényforráséhoz hasonló fényt jelent.

k-ra

2. ábra. Fényforrások színhőmérséklete és színvisszaadása

1. hideg-fehér deLuxe fénycső, 2. fémhalogénlámpa, 3. fehér deLuxe fénycső
4. meleg-fehér deLuxe fénycső, 5. halogén izzólámpa, 6. izzólámpa
7. háromsávos hideg-fehér fénycső, 8. fémhalogénlámpa, 9. háromsávos fehér fénycső, 10. fehér kompakt fénycső, 11. fémhalogénlámpa
12. háromsávos meleg-fehér fénycső, 13. meleg-fehér kompakt fénycső
14. javított színvisszaadású nagynyomású nátriumlámpa
15. fémhalogénlámpa, 16. univerzális fehér (25-ös) normál fénycső
17. fehér normál fénycső, 18. fémhalogénlámpa, 19. nagynyomású nátriumlámpa
20. nagynyomású higanylámpa, 21. meleg-fehér normál fénycső
22. nagynyomású nátriumlámpa

Mit jelent a színspekrtum?

spektr

3. ábra. Fénycső sugárzási teljesítményének spektrális eloszlása

Szemünknek a teljes spektrumú fény a legkellemesebb. Az emberi szem által felfogható rezgés-skála a teljes spektrum. Ha ezt a színeire bontjuk egy prizmával, akkor a vöröstől az ibolyáig terjedő színskálára bomlik (ez az elektromágneses sugárzás 380 és 780 nm közötti hullámhosszúságú tartománya, a látható fény). (3. ábra)

vlambda4. ábra. A láthatósági függvények.
A vízszintes tengelyen a fény hullámhossza van nm-ben megadva,
a függőleges tengelyen
a láthatósági függvény relatív értéke látható

Az emberi szem nem egyformán érzékeny a különböző hullámhosszú sugárzásokra,
a szem érzékenységének elfogadott és a 4. ábrán látható szabványosított görbéjét a Nemzetközi Világítástechnikai Bizottság állapította meg. Más-más görbe vonatkozik a világosban és a sötétben való látásra, a világítástechnikában általában a világosra adaptált szem érzékenységi görbéjével számolnak. A világosban látó szem érzékenységi görbéjének, azaz a láthatósági tényezőnek a maximuma a zöldessárga színérzetet keltő 555 nm-es hullámhossznál van, majd a láthatósági tartomány szélei felé közeledve az érzékenység csökken. A szem érzékenysége nem független a megvilágítástól, sötétben való látáskor az érzékenység csúcspontja a rövidebb hullámhosszú, kékes színek irányába tolódik el. A szokásos megvilágítási szinteknél azonban ezzel általában nem kell számolni.

Forrás:

Világítástechnikai alapfogalmak

Vélemény, hozzászólás?

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .

error: Content is protected !!

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

Az Uniós Törvények értelmében fel kell hívnom a figyelmed arra, hogy az a Weboldal ún. "cookie"-kat vagyis sütiket használ. A sütik apró, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el a számítógépeden, hogy minél egyszerűbbé tegye számodra a böngészést. A sütiket letilthatod a böngésződ beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszed meg, illetve, ha az "engedélyezem" feliratú gombra kattintasz, azzal elfogadod a sütik használatát. További információ

Bezárás