Az élelmiszerek címkéin ezentúl világosabb információkhoz juthatnak a fogyasztók

Az EU új élelmiszer-címkézési előírásainak eredményeként a vásárlók ezentúl több információ alapján dönthetik el, hogy egészségesnek találják e az adott terméket – tájékoztatott a MEP csütörtökön .

A címkéknek ugyanis most már tartalmaznia kell az élelmiszerek kalória-, zsír-, telített zsír-, szénhidrát-, cukor-, fehérje- és sótartalmát, mégpedig olyan formában, ami a fogyasztók számára megkönnyíti a megértést.

Renate Sommer (EPP, DE), aki a Parlament csapatát vezette a Tanáccsal való sikeres tárgyalások során, a következőket mondta a szavazás előtti vita során:

Az EP-n belüli politikai különbségek és a nemzeti ideológiai meggyőződés ellenére jó kompromisszumra jutottunk. Az új szabályok alapján feltételezésünk szerint bővebb és pontosabb információt kaphatnak a fogyasztók, melyek birtokában megfontoltabban vásárolhatnak . De mindez több is ennél: az élelmiszeripar szintén profitál belőle. Miután az európai élelmiszer szektor több mint 80%-a kis – és középvállalkozás, a törvényeknek számukra  is nagyobb jogbiztonságot, kevesebb bürokráciát kell biztosítani.

Kötelező tápértékek

Az új szabályok alapján, az energiatartalomnak, valamint a zsír, telített zsír, szénhidrát, cukor, fehérje és sótartalomnak egyaránt szerepelnie kell egy jól áttekinthető  táblázatban a csomagoláson. Minden információnak 100 g-ra vagy 100 ml-re kell vonatkoznia. Emellett fel kell tüntetni ezeket adagokra lebontva is.

Allergének

Jelenleg is minden alkotóelemet – így az allergén anyagokat is – fel kell tüntetni az előre csomagolt élelmiszerek címkéjén. A jövőben azonban könnyebb lesz észrevenni, hogy a termék allergén anyagokat tartalmaz, mivel ezentúl ezeknek kiemelve kell szerepelniük az alkotóelemek listájában,így szembetűnőbbé válnak.

Az új szabályok alapján a nem előre csomagolt élelmiszerek allergén tartalmáról is tájékoztatást kell nyújtani, például egy étterem vagy étkezde kínálatának esetében. A tagállamok önállóan dönthetik el, hogyan teszik elérhetővé ezt az információt a fogyasztók számára.

Származási ország

A jelenleg hatályban lévő EU szabályok szerint, bizonyos élelmiszerek eredete – mint például marhahús, méz, olíva olaj, friss gyümölcs és zöldség – már eddig is fel volt tüntetve a címkéken. Ezt a szabályt terjesztik ki olyan élelmiszerekre, ahol ennek elhagyása félrevezetheti a fogyasztót, így például a friss malac-, bárány-, kecske- és pulykahús esetében. A Bizottságnak be kell vezetnie a végrehajtandó előírásokat a törvény elfogadásától számított két éven belül.

A származási ország megjelölését a jövőben más élelmiszer kategóriákra is ki kell terjeszteni, (mint például összetevőként alkalmazott húsok, tej és feldolgozatlan élelmiszer) de a Bizottságnak először fel kell mérnie ennek megvalósíthatóságát és költségeit.

A vásárló nem vezethető félre

Az új szabályok gondoskodnak arról is, hogy a fogyasztókat ne vezessék félre az élelmiszer csomagolásának megjelenésével, leírásával vagy a képi tartalmával.

Ráadásul könnyű lesz kiszúrni az „utánzott élelmiszert” – ezek olyan élelmiszerek, melyek azonosnak tűnnek más hasonlókkal, de eltérő összetevőkből készültek, mint például “sajt-szerű” készítmények, amelyeket növényi alapanyagokból állítottak elő. Ahol egy összetevő- amelyre normális esetben számítanánk – mással lett helyettesítve, ezt világosan jelezni kell a csomagolás elején, feltűnő betűtípussal és a márkanév mellett.

Az a hús, amely az állat többféle részét tartalmazza „formázott hús”-nak címkézendő. Ugyanez alkalmazandó a “formázott hal” esetében.

Mikor fogják alkalmazni az új szabályokat?

A Parlament 606 szavazattal – 46 ellenében, 26 fő távolmaradása mellett – fogadta el az új élelmiszer címkézési előírásokat. Attól számítva, hogy a törvény életbe lépését publikálják az EU Official Journal-ban, az élelmiszergyártóknak a tápérték megjelölésére vonatkozólag öt, a legtöbb szabály esetében pedig három év áll rendelkezésre az alkalmazásig.

Fordította: Fekete Anita, fkt.anita(kukac)gmail.com

Forrás: Eurobulletin, Fauna.hu