Az Effektív Mikroorganizmusok (EM) és alkalmazásuk a komposztálásban

A Földön az élet rendkívül változatos formái optimálisan egy nagy szimbiózisban élnek.
Ha ez megbomlik, az a sokféleség nagy csökkenésében jelentkezik, márpedig ez a biztosítéka az adott ökoszisztéma rugalmasságának, egyensúlya fenntarthatóságának.
A bioszférának egy igen jelentős komponense a mikrobavilág, mely méreteinél fogva nem látszik, mégis fajaik változatos működésükkel egy összefüggő anyagcsere hálózatot alkotnak. Ebben a láthatatlan, mikrobák által alkotott szervezetben élünk mi, termeljük táplálékainkat és betegítjük a környezetszennyezéssel. Ha ez a szervezet elpusztul vagy meggyérül (a környezetszennyezéstől), akkor ebben a beteg világban rengeteg bajunk lesz.

A fentiekből kiindulva fogalmazhatjuk meg azt az elvet, mely szerint sokkal könnyebb és értelmesebb létrehozni egy kedvező mikroflórát, mint a kedvezőtlent elpusztítani. Erre rengeteg gyakorlati megfigyelés van, elég csak az élelmiszeripar számos ágazatát megemlíteni.

Az EM összetétele és közvetlen hatásai

T. Higa japán kutató mikrobiológus talajoltó anyagokkal történő kísérletezése során bukkant erre az értékes mikrobakeverékre, mely élelmiszereinkben, talajainkban előforduló „jóindulatú“ fotoszintetizáló-, tejsavbaktériumokat, élesztőket tartalmaz nagy fajgazdagságban. Mentes mindenféle vegyszertől, genetikailag módosított élőlényektől.

Hatásaik sok ponton jelentkeznek, melyekkel gyakran egymást erősítik:

kiszorítás – kedvezőtlen, kórokozó mikrobák kiszorítása
dominancia – rossz működésű mikroflóra áthangolásával rothadás helyett erjedés
bioaktív anyagok termelése – felsőbbrendű szervezetek számára rendkívül
hasznos anyagok termelése (antioxidánsok, vitaminok, stb.)
szennyezőanyagok széles skálájának ártalmatlanítása

Az említett hatások rengeteg, környezetünkben megfigyelhető kedvezőtlen jelenségre jelentenek gyógyírt a mezőgazdaságban és a környezetvédelemben egyaránt.

Az EM alkalmazása a komposztálásban

Ez a rendkívül értékes mikrobiális oltóanyag a komposztálásnak valami egészen új lehetőségeit nyitja meg! Nézzük meg először, hogy mik is a legfeltűnőbb ismérvei az EM komposztálásnak a hagyományos eljárással összehasonlítva.

Hagyományos
aerob
szellőztetés nélkül anaerob rothadás
káros gázok képződhetnek
magas hőmérséklet

EM komposztálás
anaerob
levegőztetve normál komposztálás
káros gázok képződését megakadályozza
alacsony hőmérséklet

Az EM komposztálás előnyei

Kisebb munkaigény (forgatás, levegőztetés mellőzése)
Stabil állapot gyorsabb elérése
Kevesebb kellemetlen és környezetszennyező gáz képződése
Több tápanyag visszatartása
Jobb C/N arány
Kedvezőbb mikrobiális összetétel és esetleges patogének kiszorítása
Magas bioaktív anyag tartalom (anitoxidánsok, vitaminok, növényi hormonok, stb.)
A tápanyag utánpótlás mellett talajoltás is!

Az EM komposztálás általános elvei

Általában 1 m3 szerves anyagra 1-4 liter EM alkalmazandó vízzel úgy hígítva, hogy a végső keverék kb. 35 % nedvességtartalmat érjen el (a hígításra használt víz nem lehet ártalmas a mikrobákra, pl. az esetleg klóros csapvizet állni kell hagyni egy napig).
Az alkalmazandó EM oltóanyag mennyisége függ a komposztálandó anyag összetételétől (már bomlásnak indult vagy könnyen romló anyagok többet igényelnek).
A légmentes komposztálás feltételeit úgy állíthatjuk elő, hogy a levegőt kipréselve a keverékből légmentesen zárható tartályban vagy fóliával letakart dombokban hagyjuk érni.
Forgatás a komposztálás ideje alatt azért lehet csak szükséges, hogy a durvább, nagyobb szerkezetű elemek fizikailag is tovább aprózódjanak. A komposzthalom belső hőmérséklete jelzi az ideális légmentes folyamatokat (40 oC fölé a melegedés nem jellemző), ha magasabb az azt jelenti, hogy sok levegő maradt a keverékben.

Komposztálási módszerek az EM-mel

Tisztán zöld növényi hulladékok esetén 1 tonna zöld részhez 3-4 liter EM kerül beoltásra.
Például 50-50 % zöld növényi hulladék és ételmaradék (vagy egyéb mezőgazdasági hulladék, pl. állati ürülék) keverékénél 1 tonna anyaghoz 3-4 liter EM-oltóanyagot, majd 2 hét múlva ismét ugyanennyit keverünk be. Hullott falevelek komposztálásakor 100 kg falevélhez 2 liter EM-oltóanyagot keverünk annyi vízzel, hogy az optimális nedvességet elérjük
Az anaerob körülmények között EM oltóanyaggal megerjesztett anyag rövid időn belül a talajba bedolgozható, ott már nagyon gyorsan átalakul.

Komposztálás háztartási Bokashi vödörben

A háztartási szelektív hulladékgyűjtés egyik fő buktatója a romlékony szerves anyagok megőrzése. A szerves hulladékokat, ételmaradékokat apróra vágva rétegezzük, közé Bokashi oltóanyagot (az EM szilárd halmazállapotú oltóanyaga) szórunk vagy EM-et permetezünk. Az anyagot lepréselve tartjuk (egy belső fedővel, amire követ helyezünk nehezékként) addig is a légmentesen záródó tető alatt, míg meg nem telik az edény. Időnként az edény alján lévő csapot megnyitva leeresztjük a komposztlevet, ami 1:100-1:1.000 hígításban növények locsolására vagy töményen lefolyó tisztítására használhatjuk 1-2 napon belül.
Az erjedés 2 hét alatt megy végbe (szobahőmérsékleten vagy nem túl hűvös helyen), ezután tartalma kellemes édeskés savanykás illatú lesz.
Talajba beásva vagy komposztdombba helyezhető a további lebomláshoz.
Földbe ásva 2-3 hét elteltével ültethetjük növényeinket.
A háztartási szerves hulladékkezelést úgy oldja meg ez a módszer, hogy elkerüljük a rothadással járó kellemetlen szagok képződését, a penész, a legyek és muslicák megjelenését, melyek mind rontják szerves alapanyagaink állapotát, gyakorlatilag veszélyes hulladékká degradálva azt.
Az EM amellett, hogy az értékes tápanyagokat kitűnő állapotban megtartja hozzáadott értéket is képez a termelt bioaktív anyagokkal, antioxidánsokkal és értékes, változatos mikroflórájával.

Szaktanácsadás: Dr. Hidas András, Iszapfaló Kutató-fejlesztő Kft.
hidas@iszapfalo.hu, 30/ 664-4456

Forrás: http://tanacsok.atw.hu